Genius loci
Vaclav Smil
SUMMARY: The twentieth century was made in Budapest.
The ancient Romans had a term for it -- genius loci -- and history is not short of astounding, seemingly inexplicable concatenations of creative talent. Florence in the first decade of the sixteenth century is perhaps the unmatched example: anyone idling on the Piazza della Signoria for a few days could have bumped into Leonardo da Vinci, Raphael, Michelangelo and Botticelli. Other well-known efflorescences of artistic creativity include Joseph II's Vienna in the 1780s, where one could have met C. W. Gluck, Haydn and Mozart in the same room. Or, eleven decades later, in fin de siecle Paris one could read the most recent instalment of Émile Zola's Rougon-Macquart cycle, before seeing Claude Monet's latest canvases from Giverny, and then strolling along to a performance of Claude Debussy's Prélude a l'apres-midi d'un faune in the evening. But it is not just today's young adults -- who probably view Silicon Valley as the centre of the creative world -- who would be unaware that an improbable number of scientific greats were born in Budapest in the decade between 1898 and 1908. Between them, this group were responsible for some of the twentieth century's most decisive scientific advances and, consequently, some of its fundamental strategic and political transformations. Leo Szilard, a physicist who both studied and worked with Einstein and who, together with Enrico Fermi, patented the first nuclear fission reactor, was born there in 1898. In the summer of 1939, Szilard and Eugene Wigner, born in the city in 1902, persuaded Einstein to sign the famous letter to President Franklin Roosevelt that led to the Manhattan Project. Dennis Gabor, whose research ranged from pioneering work in holography to nuclear fusion, was born in 1900, and John von Neumann three years later. Von Neumann's prodigious feats of problem-solving during the Second World War -- prefigured by his ability to divide eight-digit numbers in his head at the age of six -- have been overshadowed by his postwar conception of the stored computer program, the prototypical architecture of modern computers (although when told in 1954 of the idea for FORTRAN, he asked: "Why would you want more than machine language?"). Edward Teller, born in 1908, is the only living member of this group. His fame will always rest on his contribution to the design of America's first thermonuclear weapon, and on his later advocacy of antiballistic missile defences. By pushing the time frame back a bit, and by admitting bright intellects from beyond physics, the Budapest circle must be enlarged -- to mention just its most prominent overachievers -- by Theodore von Kármán (1881-1963), a pioneer in aerodynamics and aeronautics whose studies of fluid flows helped to open the era of fast subsonic and supersonic flight; by Albert Szent-Györgi (1893-1986), who, after isolating ascorbic acid (for which he won the Nobel Prize in Physiology for 1937), went on to identify actin and myosin, the proteins responsible for muscle contraction; by Michael Polanyi (1891-1976), who was not just an outstanding physical chemist but also an accomplished economist and philosopher; and by Arthur Koestler (1905-83), a brilliant writer and one of the most incisive chroniclers of the great political and scientific upheavals of the twentieth century. Besides their birthplace, these men had a number of other things in common. Most of them came from the city's German-speaking Jewish families, but Szent-Györgi was born to a rich land-owning family and Gabor's father was the director of a mining company. All of them left their birthplace to attend university either in Germany (mostly Berlin and Karlsruhe) or at Zurich's ETH. And all of them ended up either in the United States or the United Kingdom. But the differences among them are no less remarkable. Three of the group-- Szent-Györgi in 1937, Wigner in 1963 and Gabor in 1971 -- got Nobel prizes. Szilard, with his myriad of interests, never settled in one place, and his fundamental contributions to modern science are not generally appreciated. Von Kármán, von Neumann and Teller contributed much to the United States' rise to postwar strategic dominance. No single fact can explain this phenomenon. Budapest was not the only city in the Austro-Hungarian empire brimming with creativity at this time. In the decade before the First World War, intellects such as Sigmund Freud, Gustav Mahler and the physicist Ernst Mach worked in Vienna. Meanwhile, Franz Kafka, the painter Alfons Mucha and the poet Rainer Maria Rilke were in Prague, where, in 1911-12, Einstein was developing his general theory of relativity. A number of factors that von Neumann identified as being behind the Budapest phenomenon were present in the other two cities: a multicultural environment, external pressure to succeed, "a feeling of extreme insecurity in the individuals, and the necessity to produce the unusual or else face extinction". But, in the end, only the Budapest group made such an improbable -- and incomparable -- mark on history. Blue streak: Turn-of-the-century Budapest produced a plethora of great minds, especially in physics.
Nature 409, 21-21 (04 Jan 2001) Millennium Essay
Forrás: Nature 409, 21-21 (04 Jan 2001) Millennium Essay
Jó lenne felrakni pl. a Wikisource-ba, de a szöveget sajnos csak töredékenként lehet kinyerni a Nature (www.nature.com) honlapjának keresőjéből -- én is úgy rakosgattam össze. Egészében véve valószínűleg nem használható fel szabadon. (A cikkre egyébként Palló Gábornak "A magyar tudós-zsenik" c. Mindentudás Egyeteme-beli előadása nyomán kerestem rá.) Szent-Györgyi nevét végig rosszul írták. Ha mégis ki lehet rakni valahova legálisan, akkor ezt majd javítani kéne.
Ádám
Tisztelt Levlista!
Mika Róbert vagyok az Irodalmi Vademecum és a PapiruszPortál (volt papirusz.hu) társszerkesztője. Nagyon örülök, hogy a magyarnyelvű Wikipédia szócikkeivel egyre többször találkozok munkám során.
A következő eltérésre szeretném felhívni a figyelmet:
Magyar Wikipédia: Giorgio Vasari (Arezzo, 1511 július 30. - Firenze, 1574 június 27); olasz építész, festő, író.
Angol Wikipedia: Giorgio Vasari (July 3, 1511 - June 27, 1574) was an Italian painter and architect, known for his famous biographies of Italian artists.
Tehát, a születési dátumok egyike elírást tartalmaz. Mivel forrásanyag nem áll rendelkezésemre, kérem hogy valaki javítsa az egyik helyen!
Baráti üdvözlettel: Mika Róbert
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Free Edition.
Version: 7.1.394 / Virus Database: 268.9.8/380 - Release Date: 2006.06.30.
> Utálom a "hardver" és "szoftver" formát, gyűlölöm a "drájver" és
> hasonló mutánsokat, és nem említem az idegbeteg vindózos
> "magzarítások" nagy részét, amit a számítástechnikával foglalkozó nem
> számítástechnikusok nyomnak le az oldschool szakma torkán.... de
> elfogadom, hogy a tömegeknek ez kell.
A "drájver"-t szerintem semmilyen helyesírász nem tanácsolja...
A "hardver"-t és "szoftver"-t én azért pártolom, mert tényleg nem angolosan ejtjük ki magyarul (a "ware"-t egyfajta [ueö]-ként), ahogy az angolos írásmód sugallná, hanem kimondottan [v]-vel és [r]-rel. Ha az ejtés eltávolodott az eredetitől, miért ne tükröznénk ezt az írás terén? -- A "klub" jut eszembe róla (ami nem "club", csak az FTC-nél ;) ), ahol szintén elvált a kiejtés az angolos [kláb]-tól, így az eredeti írásmódhoz sem ragaszkodunk.
> Ilyen alapon elfogadom, ha valaki utálja a "médiákat", mint kifejezést
> (mert amúgy teljesen egyet tudok érteni, ha nem a kifejezésről van
> szó), és használok mást, ami pont olyan jó (mint pl. sajtó). Nagyon
> érdekes a fejtegetés, de fontos az is, hogy mindenki boldog és
> elégedett legyen, ha ez minimális erőfeszítéssel megoldható.
Azt hiszem, nálam is ez volt a konklúzió. :-) Azzal a különbséggel talán, hogy a magyarul egyes számban lévő "média" mint gyűjtőnév is utalhat ugyanarra, úgyhogy én ezt sem vetném el.
> ps:adam, kösz az áttekintést, jó mindig olvasni, amikor ilyeneket
> írsz. ;-) nem mindig értünk egyet, de akkor is, amit írsz, az legalább
> alapos és logikus. :)
Kösz. :-)
> ppps: nekem a "filozófa" tetszik. agronóma, pszichológa, biológa .... :-)
A "medikus" mellett, azt hiszem, használják is a "medika" alakot. Ezt Berci tudná megmondani...
Ádám
Nem áll szándékomban és tudtommal nem is szoktam mások spontán szavaiba, fordulataiba kéretlenül belekötni... Csak olyankor szólok bele, ha valaki kimondottan véleményt formál egy kérdésről, és én nem értek egyet. Szerintem ez azért különbség. Bocsi, Alensha. :-)
Ádám
Annie <alensha(a)gmail.com> 2006.06.27. 17:46:16 +2h-kor írta:
> On 27/06/06, Nyenyec N <nyenyec(a)gmail.com> wrote:
> >
> > angolul ĂŠs 1 hĂłnap alatt(!) magyarul, azĂłta ultrahardcore fonetikus
> > ĂrĂĄsmĂłd rajongĂł lettem.
>
>
> âfonetikusĂrĂĄsmĂłd-rajongĂł." mielĹtt Adam78 ĂŠszreveszi. :-P
>
> :)
>
> ~~~~
On 6/26/06, Tisza Gergő <gtisza(a)gmail.com> wrote:
> Szerintem a magyar jogban csak a szerző vagy a megbízottja
> érvényesítheti az érdekeit, a WP nem tud szemethunyni, meg
> nemszemethunyni se. A szerző meg azt kér, amit jónak lát.
Szerintem nem, mert a WP gyűjteményes mű, és így keletkeznek egyéb
jogok is. Persze ne menjünk bele, hogy nincs "főszerkesztő" meg
"kiadó", de mindenesetre a cikkeknek sok szerzője van, az
összeállításnak sok főszerkesztője van, és kiadóból is van néhány, ha
csak a WM alapítványt és annak hajtásait nézzük, nem beszélve a
mirrorokról.
> > Nem gyengíti-e ez a GFDL védhetőségét?
>
> Fentiek miatt szerintem nem. A WP erkölcsi pozícióját már inkább, mert
> abszolút semmi jogunk nincsen megengedni valakinek, hogy eltérjen a
> GFDL-től. A WP tartalma nem a WP közösség tulajdona.
Az értelmezésében segíthetünk. A "szerző feltüntetése" pl. nincs
technikailag specifikálva, és így - szerintem - linkeléssel és
feltüntethető. Stb.
> > Védhető-e egyáltalán a GFDL bármilyen formában a magyar jogrendszerben?
>
> A magyar jog szerint a szerző egy csomó előjogáról nem mondhat le (pl.
> visszavonhatja a nyilvánosságról a művét),
Nem hiszem, hogy egy határozatlan, nem visszavonható *szerződés*
felmondható lenne, és így nem hiszem, hogy jogszerűen élhetne a szerző
ezen jogával (jó nagy csavar ez a mondat). Most nincs időm összevetni
a szjt megfogalmazását a szerződésekről szóló törvényekkel, de gyanús,
hogy ez így van.
--
byte-byte,
grin
On 6/26/06, Mathae <mathae(a)freemail.hu> wrote:
> De a vitát részemről berekesztem, amióta a Fertő se -tó,
> azóta a helyesírás engem frusztrál.
Én azóta "köpök az Adadémiára" (Viannal szólva), amióta a kompatibilis
hosszú í volt. Most tökmindegy, hogy valamelyik rendszerváltás
elsöpörte, a hülyeség ténye masszívan ott világlott. Igyekszem őket
követni, de nem félek többé felülbírálni őket.
--
byte-byte,
grin
On 6/26/06, Ádám <adam.78(a)uze.net> wrote:
> Péter Gervai <grinapo(a)gmail.com> 2006.06.26. 11:45:19 +2h-kor írta:
> > On 6/26/06, Mathae <mathae(a)freemail.hu> wrote:
> > > Felháborító, hogy "médiák", mert a média már magában
> > > többesszám :)
> >
> > Elfogadom. Legyen "sajtó"? (Prés = press ;))
>
> Korai döntés. Ilyen alapon "operák" sincsenek, mert az "opera" a latin "opus" többes
Utálom a "hardver" és "szoftver" formát, gyűlölöm a "drájver" és
hasonló mutánsokat, és nem említem az idegbeteg vindózos
"magzarítások" nagy részét, amit a számítástechnikával foglalkozó nem
számítástechnikusok nyomnak le az oldschool szakma torkán.... de
elfogadom, hogy a tömegeknek ez kell.
Ilyen alapon elfogadom, ha valaki utálja a "médiákat", mint kifejezést
(mert amúgy teljesen egyet tudok érteni, ha nem a kifejezésről van
szó), és használok mást, ami pont olyan jó (mint pl. sajtó). Nagyon
érdekes a fejtegetés, de fontos az is, hogy mindenki boldog és
elégedett legyen, ha ez minimális erőfeszítéssel megoldható.
Csak erre gondoltam.
grin
ps:adam, kösz az áttekintést, jó mindig olvasni, amikor ilyeneket
írsz. ;-) nem mindig értünk egyet, de akkor is, amit írsz, az legalább
alapos és logikus. :)
pps: szerintem egy nyelvész akkor is szakember, ha politikailag
esetleg hülye, természetesen eltekintve a konkrét személyektől és
bármely pártoldaltól.
ppps: nekem a "filozófa" tetszik. agronóma, pszichológa, biológa ... :-)
On 6/26/06, Péter Gervai <grinapo(a)gmail.com> wrote:
> > - a ti értelmezésetekben pontosan milyen kötelezettséget ró a GFDL
> > licenc a wikipediás tartalmakat közlő médiumokra?
>
> Fel kell tüntetniük a forrást (a "Wikipédia" említése, valamint URL az
> eredeti cikkre); valamint természetesen a cikk egésze (cikk alatt
> értendő bármilyen mű, amibe a tartalmat esetleg szervesen beépítették,
> vagy amivel a tartalmat kiegészítették) innentől kezdve szintén
> szabaddá válik.
>
> (Ez a "nem jogi" rész; jogilag nyilván ez részletesen le van írva a
> GFDL-ben, ami az irányadó, de általában kis rugalmasságot mindenki
> megenged.)
Nem Grinnek írom, mert ő biztos tudja, de hátha valaki nem.
A GFDL licenc teljességgel használhatatlan arra a célra, hogy a WP
darabjait újrafelhasználják mondjuk sajtótermékekben.
Az alábbi problémák vannak ugyanis:
- a licenc teljes szövegét be kell másolni a származtatott műbe
(képzeljük el a Népszabadságban ezt a többoldalas angol szöveget)
- az 5 fő hozzájáruló nevét fel kell tüntetni (ha jól emlékszem)
- a származtatott mű (pl. NSZ Különkiadvány) GFDL licencű kell hogy
legyen (muhaha)
Legalábbis a GFDL licenc szövege szerint.
A Wikipédia sem tartja be az összes ilyen szabályt, pl a szerzők
listája elveszik, a lapok kitörlésekor copy & paste után a
laptörténetből, illetve mikor más WP-ből fordítjuk le a cikkeket stb.
Ha lettek volna Creative Commons licencek, mikor indul a Wikipédia,
akkor talán más lenne most a helyzet.
Ami számomra érdekes kérdés, hogy *jogi* (nem pragmatikus, hanem hard
core jogászi) szempontból mit jelent az, hogy a WP szemet huny a
licenc bizonyos kitételei fölött, vagy teljesen mást kér a
felhasználóktól mint ami a licenc szövegében van. (Linket vagy
említést kérünk másolás helyett.)
Nem gyengíti-e ez a GFDL védhetőségét?
Védhető-e egyáltalán a GFDL bármilyen formában a magyar jogrendszerben?
-- nyenyec
Péter Gervai <grinapo(a)gmail.com> 2006.06.26. 11:45:19 +2h-kor írta:
> On 6/26/06, Mathae <mathae(a)freemail.hu> wrote:
> > Felháborító, hogy "médiák", mert a média már magában
> > többesszám :)
>
> Elfogadom. Legyen "sajtó"? (Prés = press ;))
Korai döntés. Ilyen alapon "operák" sincsenek, mert az "opera" a latin "opus" többes száma, úgyhogy az "operák" kétszeres többes szám. Azonkívül "fóliák" sincsenek, mert a "folia" a latin "folium" többes száma. Továbbá "filozófusnő" sincsen, mert az "-us" már hímnemet jelöl, tehát úgy kell mondani: "filozófa". És akkor a németből, szlávból, türk nyelvekből stb. érkezett jövevényszavakat is mind ki kéne javítani, hogy a németben, szlávban nem ez volt az alakjuk, mondjuk szépen a "kulcs"-ot "kljúcs"-nak, a "konyhá"-t "kuhnyá"-nak és így tovább, még sok ezer más szónál, és az egész magyar szókincset újra ki kéne dolgozni. Szóval ez az okoskodás nem sok jóra vezet...
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
Nádasdy Ádám: A médiumok
A legrosszabb a "médiumok". Van, akit a "médiák" is zavar -- ám legyen. Szerencsére lehet használni egyszerűen "médiá"-t vagy "sajtó"-t is, és azzal valószínűleg mindenki kiegyezik.
Ádám