Ezt az üzenetet kaptam a vitalapomra:
Hello Adam, the project [[:en:OpenStreetMap]] is looking for contributors in Hungary. A first step could be to translate that article to hu:, perhaps you could help with this? As you can see, we already have translations in German, Czech, Slovak and Russian. Is there any WikiProject for transportation or roads on the hu.wp? Wikipedia documentation of roads goes hand-in-hand with mapping on OSM. --[[User:LA2|LA2]] 2006. július 26., 07:11 (CEST)
Nincs kedve valakinek reagálni rá?
Ádám
Sziasztok!
A Wikipédiában a következő szerepel:
Feszl Frigyes (Pest, 1821. február 20. - Budapest, 1884. július 27.): építész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere.
Az internetes források viszont ragaszkodnak a július 25-ei dátumhoz. Kérlek, nézzetek utána!
Brekt
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Free Edition.
Version: 7.1.394 / Virus Database: 268.10.3/395 - Release Date: 2006.07.21.
Ajánlom Alenshát és Grétsy tanár urunkat :-)
NZs
A levél küldõje a 36204498661 mobiltelefonszám tulajdonosa ( mailto:nzs@vipmail.hu )
--------------------------------------------------------------------------------------
A levelet a PannonPOP3 e-mail szolgáltatás segítségével küldték.
----------Original message------------
From: wikihu-l(a)mail.wikimedia.org
To: Róth Tamás <aladar(a)aladar.com>
Subject: Re: [Wikihu-l] Wikipedia
Date: Tue, 18 Jul 2006 09:43:46 -0500
Size: 4871
Szia Tamás!
Mostanában nagyon keveset foglalkozom a Wikipédiával, viszont a
leveledet továbbítom a szerkesztõk levelezõlistájára.
Sok sikert,
nyenyec
On 7/18/06, Róth Tamás <aladar(a)aladar.com> wrote:
>
>
>
>
> Haliho!
>
>
>
> A netet kutakodtam mint sokszor es a wikipedian akadtam rad is, bocsi hogy
> feltartalak a levelemmel, de ha jol latom igen szorgosan tolod a magyar
> wikipediat, na ime egy apro dolog ami miatt megis irok<U2026>
>
>
>
> Jomagam a Gutenberg projektben igyekszem a magyar konyveket tolni, es itt
> kapcsolodnank ossze kicsit, ti ugyebar szavak magyarazatait ill mindenfele
> dolog magyarazatait leirasait keszititek el, na hat nekem van 2 olyan
> projektem amit szinte egy az egyben at tudnatok venni J az egyik a Tolnai
> Világlexikona, amint elkészülünk az ingyenesen elérhetõ változattal, onnan
> kezdve abból igen gyorsan átemelhetõ lenne az osszes cikk szómagyarázat stb
> stb<U2026> ehhez viszont lehet jól jönne pár wikipedias emberke segitsege is,
> ugyanis a korrekturazasa az ilyen muveknek nem egyszeru feladat, es
> idoigenyes is, oldalankent tortenik, de nem ragozom sokaig, nezz be ide:
> http://dp.rastko.net/hu es ha erdekesnek talalod akkor jo lenne ha segitenel
> talalni par embert aki resztvenne a lexikon korrekturazasaban<U2026> persze ha
> vegzunk a most fentlevovel akkor vadaszom a kovetkezotJ <U2026> A masik projekt
> ami erdekes lehet a Szálló Igék Lexikona, szinten szép kis gyüjtemény. Ami
> jó bennük, hogy mindkettõ jogilag tisztaJ
>
>
>
> Tovabbi jó munkát, vigyázzunk együtt arra amije van ennek a kis népnekJ
>
>
>
> aladar
_______________________________________________
Wikihu-l mailing list
Wikihu-l(a)mail.wikimedia.org
http://mail.wikimedia.org/mailman/listinfo/wikihu-l
Szia Tamás!
Mostanában nagyon keveset foglalkozom a Wikipédiával, viszont a
leveledet továbbítom a szerkesztők levelezőlistájára.
Sok sikert,
nyenyec
On 7/18/06, Róth Tamás <aladar(a)aladar.com> wrote:
>
>
>
>
> Haliho!
>
>
>
> A netet kutakodtam mint sokszor es a wikipedian akadtam rad is, bocsi hogy
> feltartalak a levelemmel, de ha jol latom igen szorgosan tolod a magyar
> wikipediat, na ime egy apro dolog ami miatt megis irok…
>
>
>
> Jomagam a Gutenberg projektben igyekszem a magyar konyveket tolni, es itt
> kapcsolodnank ossze kicsit, ti ugyebar szavak magyarazatait ill mindenfele
> dolog magyarazatait leirasait keszititek el, na hat nekem van 2 olyan
> projektem amit szinte egy az egyben at tudnatok venni J az egyik a Tolnai
> Világlexikona, amint elkészülünk az ingyenesen elérhető változattal, onnan
> kezdve abból igen gyorsan átemelhető lenne az osszes cikk szómagyarázat stb
> stb… ehhez viszont lehet jól jönne pár wikipedias emberke segitsege is,
> ugyanis a korrekturazasa az ilyen muveknek nem egyszeru feladat, es
> idoigenyes is, oldalankent tortenik, de nem ragozom sokaig, nezz be ide:
> http://dp.rastko.net/hu es ha erdekesnek talalod akkor jo lenne ha segitenel
> talalni par embert aki resztvenne a lexikon korrekturazasaban… persze ha
> vegzunk a most fentlevovel akkor vadaszom a kovetkezotJ … A masik projekt
> ami erdekes lehet a Szálló Igék Lexikona, szinten szép kis gyüjtemény. Ami
> jó bennük, hogy mindkettő jogilag tisztaJ
>
>
>
> Tovabbi jó munkát, vigyázzunk együtt arra amije van ennek a kis népnekJ
>
>
>
> aladar
Sziasztok!
Tudna valaki állást foglalni Francesco Petrarca halálának napjára vonatkozóan?
Július 18, vagy 19? (Az angol és a magyar Wikipédia, de más források is másként adják meg.)
Brekt
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Free Edition.
Version: 7.1.394 / Virus Database: 268.10.1/389 - Release Date: 2006.07.14.
Genius loci
Vaclav Smil
SUMMARY: The twentieth century was made in Budapest.
The ancient Romans had a term for it -- genius loci -- and history is not short of astounding, seemingly inexplicable concatenations of creative talent. Florence in the first decade of the sixteenth century is perhaps the unmatched example: anyone idling on the Piazza della Signoria for a few days could have bumped into Leonardo da Vinci, Raphael, Michelangelo and Botticelli. Other well-known efflorescences of artistic creativity include Joseph II's Vienna in the 1780s, where one could have met C. W. Gluck, Haydn and Mozart in the same room. Or, eleven decades later, in fin de siecle Paris one could read the most recent instalment of Émile Zola's Rougon-Macquart cycle, before seeing Claude Monet's latest canvases from Giverny, and then strolling along to a performance of Claude Debussy's Prélude a l'apres-midi d'un faune in the evening. But it is not just today's young adults -- who probably view Silicon Valley as the centre of the creative world -- who would be unaware that an improbable number of scientific greats were born in Budapest in the decade between 1898 and 1908. Between them, this group were responsible for some of the twentieth century's most decisive scientific advances and, consequently, some of its fundamental strategic and political transformations. Leo Szilard, a physicist who both studied and worked with Einstein and who, together with Enrico Fermi, patented the first nuclear fission reactor, was born there in 1898. In the summer of 1939, Szilard and Eugene Wigner, born in the city in 1902, persuaded Einstein to sign the famous letter to President Franklin Roosevelt that led to the Manhattan Project. Dennis Gabor, whose research ranged from pioneering work in holography to nuclear fusion, was born in 1900, and John von Neumann three years later. Von Neumann's prodigious feats of problem-solving during the Second World War -- prefigured by his ability to divide eight-digit numbers in his head at the age of six -- have been overshadowed by his postwar conception of the stored computer program, the prototypical architecture of modern computers (although when told in 1954 of the idea for FORTRAN, he asked: "Why would you want more than machine language?"). Edward Teller, born in 1908, is the only living member of this group. His fame will always rest on his contribution to the design of America's first thermonuclear weapon, and on his later advocacy of antiballistic missile defences. By pushing the time frame back a bit, and by admitting bright intellects from beyond physics, the Budapest circle must be enlarged -- to mention just its most prominent overachievers -- by Theodore von Kármán (1881-1963), a pioneer in aerodynamics and aeronautics whose studies of fluid flows helped to open the era of fast subsonic and supersonic flight; by Albert Szent-Györgi (1893-1986), who, after isolating ascorbic acid (for which he won the Nobel Prize in Physiology for 1937), went on to identify actin and myosin, the proteins responsible for muscle contraction; by Michael Polanyi (1891-1976), who was not just an outstanding physical chemist but also an accomplished economist and philosopher; and by Arthur Koestler (1905-83), a brilliant writer and one of the most incisive chroniclers of the great political and scientific upheavals of the twentieth century. Besides their birthplace, these men had a number of other things in common. Most of them came from the city's German-speaking Jewish families, but Szent-Györgi was born to a rich land-owning family and Gabor's father was the director of a mining company. All of them left their birthplace to attend university either in Germany (mostly Berlin and Karlsruhe) or at Zurich's ETH. And all of them ended up either in the United States or the United Kingdom. But the differences among them are no less remarkable. Three of the group-- Szent-Györgi in 1937, Wigner in 1963 and Gabor in 1971 -- got Nobel prizes. Szilard, with his myriad of interests, never settled in one place, and his fundamental contributions to modern science are not generally appreciated. Von Kármán, von Neumann and Teller contributed much to the United States' rise to postwar strategic dominance. No single fact can explain this phenomenon. Budapest was not the only city in the Austro-Hungarian empire brimming with creativity at this time. In the decade before the First World War, intellects such as Sigmund Freud, Gustav Mahler and the physicist Ernst Mach worked in Vienna. Meanwhile, Franz Kafka, the painter Alfons Mucha and the poet Rainer Maria Rilke were in Prague, where, in 1911-12, Einstein was developing his general theory of relativity. A number of factors that von Neumann identified as being behind the Budapest phenomenon were present in the other two cities: a multicultural environment, external pressure to succeed, "a feeling of extreme insecurity in the individuals, and the necessity to produce the unusual or else face extinction". But, in the end, only the Budapest group made such an improbable -- and incomparable -- mark on history. Blue streak: Turn-of-the-century Budapest produced a plethora of great minds, especially in physics.
Nature 409, 21-21 (04 Jan 2001) Millennium Essay
Forrás: Nature 409, 21-21 (04 Jan 2001) Millennium Essay
Jó lenne felrakni pl. a Wikisource-ba, de a szöveget sajnos csak töredékenként lehet kinyerni a Nature (www.nature.com) honlapjának keresőjéből -- én is úgy rakosgattam össze. Egészében véve valószínűleg nem használható fel szabadon. (A cikkre egyébként Palló Gábornak "A magyar tudós-zsenik" c. Mindentudás Egyeteme-beli előadása nyomán kerestem rá.) Szent-Györgyi nevét végig rosszul írták. Ha mégis ki lehet rakni valahova legálisan, akkor ezt majd javítani kéne.
Ádám
Tisztelt Levlista!
Mika Róbert vagyok az Irodalmi Vademecum és a PapiruszPortál (volt papirusz.hu) társszerkesztője. Nagyon örülök, hogy a magyarnyelvű Wikipédia szócikkeivel egyre többször találkozok munkám során.
A következő eltérésre szeretném felhívni a figyelmet:
Magyar Wikipédia: Giorgio Vasari (Arezzo, 1511 július 30. - Firenze, 1574 június 27); olasz építész, festő, író.
Angol Wikipedia: Giorgio Vasari (July 3, 1511 - June 27, 1574) was an Italian painter and architect, known for his famous biographies of Italian artists.
Tehát, a születési dátumok egyike elírást tartalmaz. Mivel forrásanyag nem áll rendelkezésemre, kérem hogy valaki javítsa az egyik helyen!
Baráti üdvözlettel: Mika Róbert
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Free Edition.
Version: 7.1.394 / Virus Database: 268.9.8/380 - Release Date: 2006.06.30.