BORGULYA Gábor wrote:
- június 6. 21.31 dátummal Péter Gervai ezt írta:
On 6/6/06, BORGULYA Gábor hu.wikipedia@borgulya.hu wrote:
Kérdés: kit sért az, aki egy GFDL alá eső anyagot plagizál? A szerző az, aki GFDL alá teszi a saját művét, ő a szerzői jog tulajdonosa, még az is jogában áll, hogy a saját munkáját más jogi feltétel mellett is kiadja. A plagizálás egyrészt az ő rendelkezését sérti. Másrészt szerintem a GFDL speciális, közösségi jellege miatt a közösséget is megkárosítja a plagizáló. Szerintem tehát mind a szerzőnek, mind a közösségnek van alapja lépést tenni a GFDL megsértése esetén.
A Wikipédia cikkeknek közreműködői vannak, nem szerzői. A kérdéses cikket legalább huszan szerkesztették, és a jelenlegi állapotban mindegyikük "a" szerző.
A két mondatból inkább a másodikkal értek egyet: szerintem a cikkeknek szerzői azok, akik írták; és csoportosan szerzői joggal is rendelkeznek. Ha huszan egyetértve úgy döntenek, hogy művüket eladják egy lexikonnak is, amellett, hogy GFDL alatt a WP-ban is közreadták, véleményem szerint megtehetik.
A cikk szerzői azok, akik lényeges (művészi hozzájárulásnak minősülő) változtatásokat végeztek rajta. Az adott esetben ez Nikita - betenni egy interwikit biztosan nem jelenti új műalkotás létrehozását.
Sőt, kérdéses, hogy maga az életrajz, ami teljes egészében az események és filmek felsorolásából áll, vagyis az Szjt által megkövetelt "egyéni-eredeti jelleget" nem tartalmaz, egyáltalán a szerzői jog védelme alá esik-e. Szerintem nemigen, ezért kicsit túllihegésnek érzem az ügyet.
(Jogi) lépéseket csak a szerző vagy a képviselője tehet.
Úgy gondolom, egyes személyeknek nincs jogalapjuk saját maguknak jogokat vagy kompenzációt követelni,
Az előbbi gondolatmenetem szerint én nem így látom. Lehet, hogy jogi szempontból tévedek, lehet, hogy nem. Mindenesetre, amennyiben a GFDL nem zárja ki, hogy más jogcímen is kiadja a szerző(k) a művét, akkor a fenti módon érzem igazságosnak, ahogy leírtam.
Sőt, csak a szerző engedélyezheti a Népszabadságnak, hogy a GFDL licenc feltételeinek (5 oldalas dokumentum, tranziens másolat és egyebek) mellőzésével használhassa a cikket, a közösségnek erre semmilyen jogalapja nincsen. Ha több szerző van, akkor minden egyes szerzőnek hozzá kell járulnia.
Legalábbis ez az elmélet, a gyakorlat meg az, hogy még a Wikipédia sem tartja be a GFDL összes előírását, szóval szvsz nem érdemes túl komoly arcot vágni az ilyen esetekhez. Meg kell mondani a szerzőnek, hogy máskor tüntessen fel, és kész.
- A GFDL miatt az anyag közösségi tulajdonban (is) van, az emberiség
tulajdona, akik számára a GFDL közreadja.
A GFDL lincenccel a szerző engedélyezi bárkinek a mű bizonyos feltételek melletti felhasználását. Nyilván nem kerül ettől a bárki tulajdonába.
Tgr