Hosszú ideje gyakorlatilag folyamatosan csökken a napi új szócikkek száma.
Nagyon elgondolkodtatónak tartom a
Wikipédia:Mérföldkövek<http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:M%C3%A9rf%C3%B6ldk%C3%B6vek>lap
bevezetőjében összegzett adatokat:
2009 óta évről évre is csökken a naponkénti új szócikkek számának átlaga,
de még kirívóbb ebből az utolsó néhány hónap, ugyanis nem számítva a VIL
copy ügy miatti 2010 decemberében történt tömeges törlést, a naponként
legkevesebb új szócikk az elmúlt hónapban, 2012 júniusában készült, de
2012. május, április és március is(!!) ott van az 5., a 6. és a 4. helyen a
negatív "rekordokat" hozó hónapok között. 2012 januárja a 7., 2011
decembere a 2. legkevesebb napi új szócikket hozta, tehát a 7 leggyérebb
felhozatalú hónapból 6 az elmúlt 7 hónapban volt, mindössze egyedül a 3.
legkevesebb új szócikket hozó hónap régebbi, az még 2008 szeptemberéből
való.
Joey
Sziasztok!
Talán érdekelhet titeket Samat beszámolója a legutóbbi GLAM konferenciáról,
amin részt vett.
Kiderül belőle például az is, hogy mi az a GLAM. :)
Üdv,
Bence
---------- Forwarded message ----------
From: Magyar Wikipédia Magazin <huwiki-blog(a)googlegroups.com>
Date: 2013/5/27
Subject: Magyar Wikipédia Magazin: GLAM–WIKI konferencia
To: bdamokos(a)gmail.com
**
Magyar Wikipédia Magazin: GLAM–WIKI konferencia<http://huwiki.blogspot.com/>
<http://fusion.google.com/add?source=atgs&feedurl=http://feeds.feedburner.co…>
[image:
Link to Magyar Wikipédia Magazin] <http://huwiki.blogspot.com/>
------------------------------
GLAM–WIKI konferencia<http://feedproxy.google.com/~r/huwikipedia/~3/FYQqpTVxJ3U/glamwiki-konferen…>
Posted: 26 May 2013 09:02 AM PDT
<https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f4/GLAM-WIKI.png>
A 2013. április 12-13-án, Londonban tartott
GLAM-konferenciát<https://uk.wikimedia.org/wiki/GLAM-WIKI_2013>a brit
Wikimédia-szervezet, a Wikimedia
UK <https://uk.wikimedia.org/> szervezte, (részben) a brit nemzeti
könyvtár, a British Library
<https://en.wikipedia.org/wiki/British_Library>támogatásával és
vendéglátásával. Ez a blogbejegyzés egy rövid (de
érdeklődők számára linkekkel bőven ellátott) ismertetőt, betekintést kíván
nyújtani arról, hogy mi az a GLAM a wikimédiás szakzsargonban és mik a
legutóbbi GLAM-projektek (a teljesség igénye nélkül, elsősorban a brit,
nyugat- és észak-európai, valamint észak-amerikai területre vonatkozóan).
*GLAM*
A GLAM a *Galleries, Libraries, Archives, Museums* (magyarul galériák,
könyvtárak, archívumok és múzeumok) kezdőbetűiből keletkezett rövidítés, és
ezen memóriaintézmények és a Wikimédia (-projektek, -mozgalom,
-szervezetek) kulturális együttműködéséről, partnerségéről szól. Külön
wikije <https://outreach.wikimedia.org/wiki/GLAM>,
nyilvános<https://lists.wikimedia.org/mailman/listinfo/glam>és
zárt <https://intern.wikimedia.ch/lists/listinfo/cultural-partners>levelezőlistája
(előbbi inkább a külső partnerek tájékoztatására,
kapcsolatfelvételre, utóbbi a wikimédisták számára a projektek
megbeszélésére), valamint IRC-csatornája is van. Az enwikin is
található<https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:GLAM>egy külön
portál számára, de a
commonsos <https://commons.wikimedia.org/wiki/Commons:GLAM> vagy
meta-wikis<https://meta.wikimedia.org/wiki/GLAM>lapjáról kiindulva is
sok érdekes tartalmat lehet találni. A brit
társszervezet ezen projektekkel
foglalkozó<https://uk.wikimedia.org/wiki/Cultural_partnerships>oldala
szintén tanulságos lehet.
Az utolsó ugyanilyen nevű (GLAM–WIKI) londoni konferenciát 2010.
novemberében tartották <https://uk.wikimedia.org/wiki/GLAM-WIKI_2010>,
akkor a brit nemzeti múzeumban, a British
Museumban<https://hu.wikipedia.org/wiki/British_Museum>,
így két és fél év után már időszerű volt, hogy egy széleskörű megbeszélésre
sor kerüljön, ezen a területen dolgozók (önkéntesek és/vagy fizetett
alkalmazottak) megosszák az ezalatt az idő alatt felhalmozott
tapasztalataikat, bemutassák, mire jutottak az elmúlt két évben. (Hozzánk
közelebb legutóbb tavaly februárban a szerb társszervezet
szervezett<https://meta.wikimedia.org/wiki/Open_Wiki_GLAM_of_Serbia>a
témában konferenciát Belgrádba.) Bár a konferencia elsősorban a brit
helyzetre koncentrált, bőven voltak előadások nemzetközi és más nemzetek
projektjeiről is, valamint számos eszközt mutattak be, amiket bárki
használhat a későbbiekben hasonló célokra, a résztvevők pedig a világ
minden részéből érkeztek, így számos lehetőség adódott az ismerkedésre, más
szervezetek helyzetének megismerésére.
*Első nap*
*Bevezető előadások*
A megnyitót a British Library igazgatójának, *Caroline Braziernek* a köszöntő
beszéde<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Caroline_Brazier_opens_GLAM-Wiki_201…>kezdte,
aki elmesélte, hogy hogyan változott meg a könyvtár hozzáállása az
internethez és a szabadon elérhető tartalmakhoz az elmúlt tíz évben,
felismerve, hogy küldetésüket úgy tudják a legkönnyebben elérni, ha a
lehetőségeik szerinti legtöbb tartalmat elérhetővé tesznek a világhálón;
ezzel kapcsolatban megköszönte a Wikimédia Alapítvánnyal és a Wikimédia
UK-val való közös munkát, a közös erőfeszítéseket, és sok sikert kívánt a
következő évekre ehhez a munkához. A megnyitó második köszöntő
beszédét<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kat_Walsh_introduces_GLAM-Wiki_2013.…>
*Kat Walsh*, a Wikimédia Alapítvány kuratóriumának elnöke tartotta, aki
arról beszélt, hogyan változott meg az ő személyes élete és az egész világ
az elmúlt évtizedben, kezdve onnan, hogy milyen sok időt töltött
könyvtárakban, és milyen sok energiába került megtalálni egy bizonyos
információt, amire éppen szüksége volt, azon keresztül, hogy létrejött a
Wikipédia, a bárki számára elérhető online enciklopédia, odáig, hogy a cél
továbbra is az, hogy összegyűjtsünk és elérhetővé tegyünk minden adatot és
ismeretet, ami az emberiség rendelkezésére áll.
A köszöntőket követően *Michael Edson*, az amerikai Smithsonian
Intézet<http://hu.wikipedia.org/wiki/Smithsonian_Int%C3%A9zet>internetes
stratégiájáért felelős igazgatója tartott két zseniális
előadást. Előbbi<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:GLAM-Wiki_2013_-_Michael_Edson_-_Jac…>a
saját előadásának bevezetőjének tekinthető, amit versben (!) adott elő
(szövege
is elérhető<http://www.slideshare.net/edsonm/jack-the-museum-museums-in-the-age-of-scale>).
A második előadása is hasonlóan élvezetes volt, az előadásfóliái
elérhetőek<http://www.slideshare.net/edsonm/the-age-of-scale-18954410>,
és végiglapozásuk is nagyon érdekes és tanulságos. A fő előadásának
mondanivalójának középpontjában a téma, mivel foglalkozunk („scope”), ennek
hatása, mértéke („scale”) és a megvalósítás várható sebessége, időigénye
(„speed”) állt. Lendületes és meggyőző előadása arról szólt, hogy meg kell
találni azt a célt, missziót, amitől azt várjuk, megváltoztathatja,
javíthatja a világot körülöttünk, majd ehhez eszközöket kell találni,
olyanokat, amik nem csak egy kicsit, hanem nagyságrendekkel segítenek
közelebb kerülni ehhez a célhoz („akkor kezdj el foglalkozni vele, ha
legalább 10×-es hatást tudsz elérni vele a mostanihoz képest”), ráadásul
minél rövidebb idő alatt. Nagyon szemléletes, döbbenetes számokkal operáló
példái közül az egyik, hogyha az emberek 1%-át sikerülne elcsalni egy
múzeumba, az azt jelenti hogy 99% még mindig nem megy el, és nem látja azt,
amit érdemes lenne mindenkinek látnia, azaz az ezért létrejött múzeum nem
végzi jól a dolgát. Kivetítve az USA-n kívül élő emberekre is az arány még
sokkolóbb: a múzeumok, gyűjtemények nem tudják elérni az embereket
kizárólag fizikai formájukban. Sok példája közül egy másik szemléletes,
hogy Psy a múlt évben 8 millió dollárt keresett azzal, hogy feltöltötte az
internetre a híressé vált klipjét, és hagyta, hogy terjedjen, amerre csak
akart; ha ezt a kiadójával próbálta volna meg, töredékét keresi, és alig
ismerné valaki Dél-Koreán kívül. Vagy hogy a Monty Python eladásai 23
000%-al nőttek azután, hogy azokat feltették az internetre. Sok szép és
pozitív példát hozott a közösségi szerkesztésű oldalakról (TED.com,
OpenStreetMap, Wikipédia), ahol több százezer ember dolgozik közösen
valamilyen célért, vagy olyan adománygyűjtő oldalakat (pl. kickstarter.com),
ahol emberek valamilyen célra, projektre tetszőleges összegeket ajánlhatnak
fel, de összességében hatalmas, állami méretekben is jelentős támogatások
ezek (a példában hozott oldalon a tavalyi évben 19 ezer projektet
támogatott 2,2 millió ember 320 millió dollárral). Megjegyezte, hogy az
internet segítségével nem csak nagy szervezetek és híres emberek érhetnek
el sokat, hanem a szabadidőben ezzel foglalkozó egyszerű emberek is. Egy
nagyon kedves példája a http://smarthistory.khanacademy.org/ oldallal
kapcsolatos, ahova egy egyetemi oktató feltöltötte a jegyzeteit, és 1 év
után kiderült, hogy míg az előadásain 200 diákot ér el, erről az oldalról
75 ezren töltötték le az anyagait. A sikerhez vezető „titok” szerinte az
erős vezetés, a világos, támogatható cél, és a publicitás, illetve az ezen
való munka.
*Délelőtti előadások*
A bevezető előadásokat követően a közönségnek választania kellett, hogy
melyik szekciót választja a három párhuzamosan futó közül. Elsőre a *brit
társszervezet* elmúlt két év tapasztalatait összefoglaló
*beszámolójára*mentem be (ami ennél kicsit több volt). Egyik igen
sikeres programtípusuk a Wikimedians
in Residence <https://outreach.wikimedia.org/wiki/Wikipedian_in_Residence>,
melynek lényege, hogy a gyűjtemény dolgozói és az önkéntesek közösen
dolgoznak a tartalmakkal kapcsolatosan (tipikusan digitalizálás, feltöltés,
kategorizálás, metaadatokkal ellátás), végeredményeként a gyűjtemény által
elképzelt formátumban és tartalommal elkészült tartalmak pedig felkerülnek
a Wikimédia-projektekbe (pl. Wikimédia Commons, Wikipédia). Több különböző
megvalósítási formája van, kapcsolódó események lehetnek oktatások az
intézmény dolgozói számára a Wikimédia-projektek használatáról vagy
fordítva, az önkéntesek számára a gyűjtemény gyakorlatáról, vagy pl.
látogatások wikimédisták számára az intézmény látogatók számára el nem
érhető (gyűjteményi) részein. Hosszabb együttműködésük volt a British
Museummal, majd a National Libraryvel, az idei évre pedig a Science
Museummal és a Natural History Museummal. Tartottak sok-sok oktatást szerte
az országban, valamint volt oktatás az oktatók okítására is :) Szerveztek
különböző eseményeket, ahol egy-egy szócikk vagy szócikkcsoport
szerkesztésére jöttek össze a szerkesztők személyesen, voltak túrák (ahol a
megnézett dolgokról képekkel illusztrált szócikkek készültek utána). A
QRpedia <https://outreach.wikimedia.org/wiki/QRpedia> lényege, hogy adott
intézményt feltöltik ilyen kis
jelekkel<http://hu.wikipedia.org/wiki/QR-k%C3%B3d>,
amik aztán az adott tárgy Wikipédia-cikkéhez vezetnek okostelefonok vagy
hasonló eszközök segítségével. Érdekes program volt, amikor a GLAM-ötletet
kiterjesztették egy egész városra, ez lett a
Monmouthpedia<http://en.wikipedia.org/wiki/Monmouthpedia>,
ahol igyekeztek mindenről szócikket írni, mindent lefényképezni és
feltérképezni stb., majd a feltöltött tartalmakra mutató QR-kódokat
kirakták, ahova csak lehetett (az önkormányzat által készített
kerámiatáblácskákra). Hasonló projekt volt a
GibraltarpediA<http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:GLAM/GibraltarpediA>,
amit úgy jellemeznek, hogy ez már két kontinensre is kiterjedt. A Wikimedia
UK ezen felül sikeresen ért el jelentős mennyiségű gyűjteményi anyag szabad
licenc alatti közzétételét. Nem takargatták nagyon, hogy nem minden
tökéletes: bár a programok egészen jól haladnak, néhány dolog hiányzik. Az
egyik ilyen a projektekkel kapcsolatos sikeresség mérésének hiányossága;
képesség arra, hogy minden érdeklődő intézménnyel felvegyék a kapcsolatot
(mármint eredményes projektek megvalósításával együtt), az aktivitás és
lelkesedés tartós fenntartásával vagy az önkéntesek GLAM-területre
csábításával is vannak problémáik; nem tudnak csak egy-egy területre
koncentrálni, azaz területileg is korlátozottak a lehetőségeik (nem érik el
az egész Egyesült Királyságot), bajban vannak, ha valaki nagyobb mennyiségű
médiaállományt ajánl fel (bár ezen dolgoznak aktívan); sok megkezdett
műszaki eszköz (program) és fejlesztés befejezése várat magára, hiányosak a
területre vonatkozó útmutatóik, segédleteik és segítséglapjaik. A problémák
egy részére próbálnak megoldást találni, amihez pl. áprilistól
felvettek<http://blog.wikimedia.org.uk/2013/03/jonathan-cardy-joins-wikimedia-uk-as-g…>egy
GLAM-ért
felelős alkalmazottat <https://uk.wikimedia.org/wiki/GLAM_Organiser>,
valamint támogatják több eszköz fejlesztését (részben más
Wikimédia-szervezetekkel közösen). Szó esett még az Egyesült Királyságon
kívüli GLAM-projektekről is, pl. baltimore-i Walter Art Museum kb. 1
éve ajánlott
fel <http://commons.wikimedia.org/wiki/Commons:Walters_Art_Museum> több
mint 19 ezer képet, amiket azóta összesen 16 millió alkalommal töltöttek
le, vagy hogy a New York-i Metropolitan Museum of Art
adományáról<http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Metropolitan_Museum_of_Art>kiderült,
hogy bár még csak 6%-uk rendelkezik linkkel a forrásoldalra, a
múzeum weboldala látogatottságának már több mint 60%-a a
Wikimédia-projektekből érkezik.
A szekció második előadását *Robin Owain* tartotta, „a walesi”. A walesi
nyelvű Wikipédia a kisebb nyelvi változatok közé tartozik 40 ezer
szócikkével, a nyelv használóinak száma évről évre csökken (mindenki angolt
tanul már az óvodában is), így a walesi kormányzatnak kiemelt fontosságú a
nemzeti nyelv és kultúra támogatása, amiben a Wikipédia komoly szerepet
kapott (a Wikipédia helyi változata a leglátogatottabb walesi nyelvű
oldal). Emiatt Robin rendszeresen kapcsolatban áll a minisztériummal és más
kormányzati szervekkel, számos közös programjuk volt, több jelentős walesi
gyűjtemény is felajánlotta teljes anyagát annak érdekében, hogy minél
szélesebb körben elérhetőek legyenek, pl. a National Library a Wales-szel
kapcsolatos anyagainak nagy részét átadta a Wikimédia-projekteknek.
Ebben a szekcióban a továbbiakban előbb egy olyan projektet mutattak be a
National Library két munkatársának előadásában, amiben a National Library
felajánlotta az összes, *Kanadával kapcsolatos* fényképét, 1925-ig; majd
egy a Wikipédia és a *National Archives* közötti éppen futó együttműködést
mutatott be az archívum egyik munkatársa, de én közben átszöktem a másik
szekcióba, ami a gyűjtemények és a szabad tartalom kapcsolatát, előbbiek
utóbbihoz való hozzáállásának mérési és kutatási módszereit mutatta be. Az
első előadás végére érkeztem, ami a *Digital Benchmark
programot<http://www.collectionslink.org.uk/discover/sustaining-digital/1608-digital-…>
* mutatta be *Nick Poole*, a Collections Trust ügyvezetőjének
előadásában<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:GLAM-Wiki_2013_presentation_by_Nick_…>.
Anyagainak <http://www.slideshare.net/nickpoole> az
elérhetőségét<http://www.collectionslink.org.uk/discover/sustaining-digital>még
pont sikerült leírnom a vászonról. A következő
előadást<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Beat_Estermann_at_GLAM-Wiki_2013.webm>
*Beat Estermann*, a Berni Egyetem kutatója tartotta legújabb eredményeinek
bemutatásával<http://www.slideshare.net/beatestermann/swissglamsurveypresentation20130412>,
amiben a Svájcban található közel 1000 jelentős memóriaintézmény közül a
német nyelvterülethez tartozó legjelentősebb 200-at kereste meg egy elég
részletes kérdőívvel, ami a digitális tartalmakhoz, internethez és a szabad
tartalmakhoz való hozzáállásukat tudakolta. A kiküldött kérdőívek 34%-ra
kapott választ, a részletes eredményekért lásd az előadásfóliákat. A
felmérés metodikáját és teljes anyagát szívesen átadja, sőt, szorgalmazta,
hogy ezek a felmérések más országokban is, akár valamilyen (néhány éves)
rendszerességgel készüljenek el, amiből jó képet lehet kapni arról, hogy
hol hogyan áll és hogyan változik ez a kérdés.
A harmadik szekcióban is érdekes előadások voltak. Az első előadás a *Creative
Commons* következő, *4.0-s licenccsaládját*, valamint ennek a kulturális
intézményekkel kapcsolatos hatásait mutatta be, a második előadás annak
elemzéséről szólt, hogy a kulturális intézményeknek milyen előnyeik és
milyen hátrányaik származ(hat)nak abból, ha az elérhető *legnagyobb
felbontásban* teszik közzé digitális tartalmaikat; az előadás amellett
érvelt, hogy (az alapcéljukon túl, hogy ezeket teljes szépségükben
csodálhassa meg mindenki, és minél több mindenkihez elérjen) akkor járnak a
legjobban, ha ezeket teljesen elérhetővé teszik; a harmadik
előadásban<http://www.slideshare.net/noelmas/british-library-presentation-march-2013-1…>az
Open
Knowledge Foundation <http://okfn.org/> mutatta be az
*OpenGLAM<http://openglam.org/>
* projektet, hátterét, céljait.
*Délutáni előadások*
Ebéd után két közös előadás következett. Az első
előadást<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:GLAM-Wiki_2013_-_Lizzy_Jongma.webm>
*Lizzy Jongma* tartotta a hollandiai *Rijksmuseum* képviseletében. A
milliósnál nagyobb tételszámmal rendelkező, a holland kulturális örökség
jelentős részét őrző múzeum tíz évvel ezelőtt bezárt. Az oka egy eredetileg
pár évesre tervezett nagyszabású felújítás, ahol a múzeumnak otthont adó
műemléképületet a csupasz falakig lebontották, majd újjáépítették. A múzeum
már az első években is kereste a lehetőséget, hogyan tudna kapcsolatot
teremteni a nagyközönséggel, egy másik, kisebb épületben nyitottak
tárlatokat, ahol ugyan anyagaik töredékét, de továbbra is meg lehetett
tekinteni, de a látogatószám nagymértékben csökkent (és érdekes módon azok
is döntően külföldiek voltak, a hollandok nem találtak rá az új
helyszínre). A múzeum aggodalma az volt, hogy a felújítás alatt egy egész
generáció nő fel anélkül, hogy megismer(het)né a holland művészek
remekműveit, Hollandia kulturális örökségét. Ekkor jött az ötlet (különösen
azután, hogy kiderült, a felújítás befejezése éveket fog késni), hogy a
múzeum anyagait digitalizálják, majd online kiállításokat hoznak létre az
interneten. Ez egybeesett azzal a szemléletváltással, mely szerint az
érdeklődőknek csak egy igen kis része tudja (vagy akarja) elérni a
kiállítást fizikai valójában, az internet segítségével azonban a világ
lakosságának jelentős részéhez elérhetnek. A múzeum több éves munkával 250
ezer tárgyleírást és 125 ezer festményről nagy felbontású képet készített,
amit szabadon elérhető és letölthető formában feltöltöttek a weboldalukra
(a teljes weboldal CC0 licenc alatt található; ezt megelőzően, szintén
komoly munkával tételről tételre ellenőrizték azok szerzői jogi státuszát,
és csak a tiszta helyzetű művek kerültek be ebbe a csoportba). Mikor készen
lettek, megállapították, hogy mind hiába, senki sem látogatja az oldalt.
Így újragondolták és átalakították az egész oldalt, létrehoztak API-t,
mobilos alkalmazást, különböző, érdekes tematikájú galériaoldalakat,
megosztották az állományt más gyűjteményekkel (Wikimédia Commons,
Europeana, Kennisnet stb.), majd interaktívvá tették a weboldalukat, ahol
bárki bejelentkezhet, megjelölheti a képeket, amiket megnézett, kedvencei
közé tehet képeket, létrehozhat saját galériákat, megoszthatja ezeket stb.
Az új oldal hatalmas siker lett, fejlesztésével kapcsolatban rengeteg, igen
pozitív visszajelzés érkezett, az új ötleteket és funkciókat folyamatosan
építik be. A művek közzétételéből nem csak az érdeklődő közönség profitált,
hanem ez a művészeti oktatást is segíti, további, új művek létrejöttét
segíti, a művészeti kutatások is felgyorsultak, sőt, a múzeum szakértői is
több olyan apróságot találtak a nagy felbontású digitális műveken, amiket a
kép előtt állva nem vettek észre. A múzeum számára az is fontos volt, hogy
az interneten úgyis terjedő, de bizonytalan eredetű és minőségű képek
mellett az ő, hiteles, színhelyes, nagy felbontású képeik is elérhetőek
legyenek (sőt, a keresőben az első helyek egyikén legyenek megtalálhatóak),
ahol nem csak a jó minőségű kép látható, hanem az is, hogy ez kinek a műve,
milyen gyűjteménynek a része és hol található meg fizikailag. Az előadás
érdekessége, hogy miközben a múzeum (anyagainak) népszerűsége és
látogatottsága rohamosan növekedett az elmúlt hónapokban, az előadást
követő napon (a konferencia második napján), több mint tízéves szünetet
követően újranyitotta a megújult múzeum is kapuját, ahol a műveket fizikai
valójukban is van lehetősége megnézni azoknak, akik elmennek ezért
Amszterdamba. És a tartalmak szabad webes elérhetősége miatt egyáltalán nem
aggódnak, sőt, szerintük ez csak jót tehet a látogatószámnak!
A második közös
előadást<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Geer_Oskam_of_Europeana_presents_at_…>
*Geer Oskam* tartotta az *Europeanáról*. Előadásának az volt a
középpontjában, hogy az elmúlt években az Europeana sikeresen gyűjtötte
össze több európai ország kulturális gyűjteményét (de legalább azok
metaadatait), a nem szakmai közönség számára ez kevéssé népszerű, az
emberek nem úgy keresnek művekre, ahogy pl. egy könyvtáros vagy művészeti
szakember (aki pontosan tudja, hogy mit keres). Ezért a Rijksmuseumhoz
hasonló irányba mentek el, létrehozva tematikus, speciális weboldalakat
(pl. az első világháborúról <http://www.europeana1914-1918.eu/en>), virtuális
galériákat <http://exhibitions.europeana.eu/>, ahol már a kezdőoldalon a
vizuális élményen van a hangsúly. Itt próbáltak olyan válogatásokat is
csinálni, amik érdekesek, viccesek. Beépítették ezekbe az oldalakba a
web2.0-s, közösségi funkciókat (Facebook, Twitter, YouTube stb.), ahol
intézményként is jelen vannak. Tapasztalataik szerint ez a megközelítés
sokkal sikeresebb, közelebb van ahhoz, ahogy az emberek szeretik befogadni
ezeket a tartalmakat. Tavaly szeptember óta az összes metaadatot CC0 licenc
alatt tették közzé, szabadon elérhető API-val, ami megkönnyíti az ezekkel
foglalkozó intézmények és weboldalak közötti kommunikációt, valamint lehet
rá tetszőleges szolgáltatást építeni. Az előadás végén több, főleg a
Wikimédia Hollandiával és a Wikimédia Svédországgal közös projekt került
szóba, ismertetésre.
Ezután a *GLAMToolset* ismertetőjére mentem be. A
GLAMToolset<http://commons.wikimedia.org/wiki/Commons:GLAMToolset_project>négy
Wikimédia-társszervezet (holland, angol, francia, svájci) és az
Europeana közös projektje, melynek eredménye egy olyan szoftver, mely
megkönnyíti az egyes gyűjtemények közti tartalomcserét, másrészt könnyebbé
teszi az egyes gyűjtemények számára a Wikimédia Commonsba (vagy bármilyen
más, MediaWikit használó oldalra) való tömeges feltöltést, méghozzá úgy,
hogy nem csak a médiaállományokat, hanem a teljes metaadattáblájukat
áthozza, és megfelelően formázva elhelyezi a leírólapon. Ezenfelül a
feltöltött tartalmak statisztikai elemzésére is képes (pl. hol használják
az eddig feltöltött képeket, hányan látogatják, mennyi a forrásoldalra
visszatérő látogató stb.). Az előadáson egy éles bemutatót is láthattunk az
egyelőre még demó állapotú szoftverrel (részletekért lásd a projektoldalt).
A másik szekció két előadásán az Egyesült Királyságon kívüli néhány
GLAM-tevékenység bemutatója hangzott el. Elsőként *Sarah Stierch* tartott
egy összefoglalót<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:US_GLAM-Wiki_-_4_case_studies-Stierc…>az
*Egyesület Államok* utóbbi két évéről. Az előadás szerencsére
elérhető<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Sarah_Stierch_presenting_at_GLAM-Wik…>,
és érdemes meghallgatni, már csak a fiatal és energikus előadó miatt is :)
(egy másik előadását hallottam később; Sarah annyira sikeresen volt az
egyik bentlakó önkéntes („Wikimedian in Residence”) a Smithsonian and the
Archives of American Art múzeumoknál, hogy a World Digital Library és a
Wikimedia Foundation is alkalmazásba vette). A másik
előadás<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Teylers_Challenge_presentation_GLAM_…>a
holland Wikimédia-társszervezet és a Teylers Museum egy közös
projektjéről és annak tapasztalatairól szólt a Wikimedia Netherland és a
Teylers Múzeum egy-egy képviselőjének előadásában, ami lényegében egy
szócikkíró verseny volt, melynek során a múzeummal és gyűjteményi anyagával
kapcsolatos szócikkek készültek 13 nyelven. A harmadik szekcióban két
előadás szólt arról, hogyan tanították a GLAM-szektor munkatársait
(könyvtárosokat, múzeológusokat stb.) a Wikimédia-projektek használatára, a
tartalmak feltöltésére és a közösséggel való kommunikációra. Az egyik ilyen
projekt Svédországban zajlott a legnagyobb *nemzeti múzeumok
munkatársai<http://www.slideshare.net/axelpettersson/glam-wiki2013staffers>
*, a másik Katalóniában, a *katalóniai közkönyvtárak
munkatársai<http://www.slideshare.net/Kippelboy/catalan-libraries>
* számára
Az első nap utolsó időszakában a „What are the Risks?” című szekcióra ültem
be, amit Ashley Van Haeften (Fæ) tartott a *Wikimédia Commonsról*.
Előadásának első részében ismertette a Wikimédia Commonst, elmondta, hogy a
közel 17 millió médiafájl mind szabadon licenc alatt található, és hogy az
Egyesület Királyságban a legnépszerűbb médiaforrás az oktatás és a média
(újságírás, blogok stb.) számára. Egy érdekes momentum volt, amikor az
előadó felmérést készített a résztvevők között, hogy ki honnan érkezett.
Arra a kérdésre, hogy ki tekinti magát Wikimédia-önkéntesnek (több-kevesebb
rendszerességgel szerkeszt Wikimédia-projekteket, tudja, mi az a Wikimédia
Commons) a résztvevők közel kétharmada tette fel a kezét. Arra a kérdésre,
hogy ki GLAM intézmény dolgozója, a résztvevők közel fele tette fel a
kezét. Többeknek feltűnt, hogy itt átfedés van, így a következő kérdés az
volt, hogy ki GLAM-dolgozó és Wikimédia-önkéntes egyszerre, amire kb. egy
tucat kéz emelkedett a magasba, ami igen pozitív volt számomra. Arra a
kérdésre, hogy ki az, akinek fogalma sincs, mi az a Wikimédia Commons, aki
még sosem hallott róla, egyetlen hölgy tette fel a kezét. Ezután különböző
problémákat említett, pl. azt, hogy a naponta feltöltött sok ezer fájlra
összesen néhány tucat adminisztrátor jut (akiknek joguk van törölni vagy
átnevezni), vagy hogy mobilos feltöltéseknél nincs EXIF-adat, rendszeres
probléma az állományok kategorizálatlansága (senki sem fog rátalálni), hogy
nem egyszerű kitalálni, mit is akarnak törölni (egyesek tárhelynek
használva töltenek fel több száz semmilyen képet, de hol a határ, ami kell
és hol, ami nem?). Sok-sok kisebb-nagyobb kérdésről volt szó, pl. a
botoktól, vagy hogy a gyűjteményekkel való megegyezésre törekvés sokszor a
szabadságvággyal ellentétes, hogy vannak olyan kategóriák, amik állandóan
problémásak (szex, vallás, politika stb.), és említett néhány érdekes
kérdést, pl. hogy vajon mikor kell kitakarni egy arcot (egy elhízásról vagy
SS-tisztekről szóló cikkben az ezt illusztráló személyt pl. igen, de
ugyanez a kép egy másik cikkben lehet, hogy egészen más célt szolgál, ahol
meg nincs erre szükség; azaz a felhasználási céltól is függ, amit meg nem
lehet a Commonsban eldönteni).
A másik két szekció egyikében az aktuális technológiai fejlesztéseken volt
a hangsúly. Az első előadás a *Wikdatát <https://www.wikidata.org/>* mutatta
be <http://filbertkm.com/slides/glamwiki.html#1> (a nyilakkal vagy a
lapozás gombokkal lehet lapozni) Katie Filbert előadásában. A második
előadás a *QRpediát <https://uk.wikipedia.org/wiki/QRpedia>* és a
fejlesztések aktuális állását mutatta be, illetve azt, hogy a többnyelvű
linkeket hogyan tudják felhasználni a kulturális intézmények. A harmadik
előadásban James Forrester a várva-várt, év közepén bevezetendő *Visual
Editort* <https://www.mediawiki.org/wiki/VisualEditor> ismertette annak
prototípusa segítségével. A harmadik szekció a tudományos együttműködésekre
koncentrált. Első, *Science GLAM* című előadást Daniel Mietchen tartotta,
rámutatva, hogy a Wikimédia GLAM-projektjei milyen sok szállal kapcsolódnak
a tudományos élethez. Volt egy hasonló
előadása<https://wikimania2012.wikimedia.org/wiki/Submissions/Science_GLAM>tavaly
a washingtoni Wikimánián, az akkori anyagai itt
érhetőek el<https://de.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:WikiCon_2012/Beitrag/Science_GLAM>,
a mostaniak pedig
itt<http://en.wikipedia.org/wiki/User:Daniel_Mietchen/Talks/GLAM-WIKI_2013>
.
A szekció másik előadása a *Phœbus projektet* mutatta
be<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Projet_Phoebus_-_GlamWiki_UK_2013.pdf>Jean-Frédéric
Berthelot előadásában. A projekt lényege, hogy Toulouse város
(2,5 millió tárgyat őrző) Természetrajzi Múzeuma hozzájárult, hogy
wikimédisták bejárhassanak a múzeumba, annak elzárt gyűjteményi részére is,
és ott fényképeket készíthessenek. Két év után több mint 2000
nagyfelbontású képet töltöttek fel a múzeumból számos tudományterület
illusztrálására. A fóliákat végignézve szembetűnő, hogy nem úgy
valósították meg, hogy beengedtek amatőr fényképezőkkel egy tucat
wikipédistát, akik jobbra-balra lőttek életlen képeket, hanem
professzionális felszereléseket használták, profi utómunkával; az eredmény
is elég impozáns. Annyira, hogy a képek közel fele (2000-ből 1000)
minősített kép (azaz kiemelt, minőségi vagy értékes) lett a Commonson, az
év képe szavazáson az ő egyik képük nyert (!), az összes
Wikimédia-projektben kb. 120 ezer oldal használja ezeket a képeket, eddig
10 millió feletti látogatottsággal és évi 200 ezer látogatóval, a képeket
azonban (a magáncélú felhasználáson kívül) felhasználják olyan projektek
is, mint az Encyclopedia Britannica (!), a Nature magazin vagy a British
Museum. A fóliák magukért beszélnek…
*Második nap*
*Bevezető előadás*
A szombati napot a köszöntőt követően Mia Ridge előadása nyitotta meg, aki
a szabad kulturális tartalmak elmúlt 10-15 évének legfontosabb állomásait
mutatta be. Elérhető az előadás
videója<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Mia_Ridge_at_GLAM-Wiki_2013.webm>,
és Mia közzétette az előadással kapcsolatban készített
jegyzetét<http://openobjects.blogspot.co.at/2013/04/an-even-briefer-history-of-open.h…>is
egy blogbejegyzés formájában. Az előadás elején definiálta az
*open*, *cultural* és a *data*, majd ennek megfelelően az *open cultural
data* fogalmakat, majd bemutatta, milyen exponenciális fejlődés történt
ezen a területen az elmúlt tíz, de még inkább 5 évben. Érdekes és számomra
újszerű feldolgozása a témának. A kiválasztott mérföldkövek ismertetését
követően egy kicsit arról beszélt, hogy mit tanultunk az elmúlt években az
intézményekkel való kapcsolat során. Ez egy érdekes és (számunkra is)
tanulságos része az előadásnak. A különböző intézményekkel meg kell tanulni
kommunikálni, kezdetben mindkét fél bizalmatlan a másikkal szemben, így
általában csak apránként, lépésről lépésre lehet haladni. Bár sok intézmény
felismerte, hogy akkor felel meg leginkább az alapításával lefektetett
céljainak, ha a gyűjteményeit minél szélesebb kör számára megismerhetővé és
elérhetővé teszi, a hogyannal kapcsolatban sokszor más-más elképzeléseik
vannak. A szabad licenc alatt, köznek való átadástól sokan félnek, aminek
számos oka lehet. Ilyen okokként, félelmekként említette az előadó a a
potenciális (akár nem is valós, de a jövőben esetleg elképzelhető)
bevételektől való elesést, a művek felhasználása feletti kontroll
elvesztését (milyen célra használja az illető), a tartalom változatlansága
biztosításának elvesztését, vagy akár az adatokba, gyűjteménybe befektetett
munka, energia és pénz (pl. digitalizálás) megtérüléséről való lemondást.
Megemlítette, hogy a semminél még az is jobb, ha (első lépésként) a
GLAM-intézmény és a közösség meg abban meg tud egyezni, hogy a gyűjtemény
szabadon elérhető az interneten, csak jogvédett, jobb esetben
nemkereskedelmi licenc alatt. Megemlítette azt is, hogy ezen a területen
különösen fontos a magasabb erők (politika) támogatása.
*Délelőtti előadások*
Az első délelőtti szekcióban a *„Starting a project: how do we
begin?”*(azaz hogyan kezdjünk hozzá egy új projektnek) című
beszélgetésre mentem
be, melynek során négy tapasztalt GLAM-szervező számolt be a
tapasztalatairól, és lehetett nekik ezzel kapcsolatban kérdéseket
feltenni. Néhány
gondolat az elhangzottak közül a következő. Egy (intézménnyel való)
beszélgetés során először tisztázzuk, hogy ki vagyunk mi, hogy van a
Wikipédia-közösség, a Wikimédia-chapter és még a WMF is, hogy tiszta
legyen, kinek mi a szerepe; másodszorra tisztázzuk, hogy miről szólna az
együttműködés, mit szeretnénk; harmadszorra fontos tisztázni, hogy mit akar
a két fél egymástól, mik az elvárások, az előnyök az egyik és a másik fél
számára; itt megjegyezték, hogy fontos annak lefektetése, hogy ezeknek a
céloknak a megvalósulása hogyan mérhető, 3-6 hónapos távlatban a
sikerességet érdemes értékelni. Általában nem megy egyből nagyban a dolog,
ezért kicsiben kell és érdemes kezdeni, miközben a nagy cél megvalósulása
mindvégig ott lebeg előttünk, csak éppen hosszabb időtávban. Fontos
tisztázni, hogy a résztvevők többsége önkéntes, ami akár azt is jelentheti,
hogy egy levélre csak napokkal, esetleg hetekkel később érkezik válasz; nem
lehet felettük kontrollt gyakorolni, ahogy az alkalmazottak felett, illetve
a megvalósítás során is ennek ismeretében lehet számolni a résztvevőkkel. A
marketing során óvatosan kell bánni az elért eredmények ismertetésével: ne
az legyen az áthallása, hogy a Wikimédia megszerezte a gyűjteményt,
győzött, nem szabad túlzásokba esni. A tárgyalások során a látogatószám
növekedése és egyéb intézmény számára várható előnyök helyett sokkal jobb,
ha a partnerségre helyezzük a hangsúlyt: partnerek vagyunk azonos célokkal.
Érdemes a kapcsolatfelvételt úgy kezdeni, hogy személyes kapcsolatot
építesz ki, ez előzetes ismertség esetén akár helyben is lehetséges, pl.
kiderülhet, hogy azonos városból származunk, milyen szép az idő/táj
arrafelé stb. :) A megfelelő kapcsolat kiépítése sokszor nehéz és sokáig
tart, közben sokszor elmegy a cégtől, akivel eddig kapcsolatban voltunk,
együtt dolgoztunk, és lehet elölről kezdeni az egészet. Az ilyen típusú
munkához és projektekhez általában sok-sok idő és kevesebb pénz szükséges.
Egy-egy sikeresen megvalósuló, akár csak kísérleti projektre kiváló
eseményeket lehet szervezni, aminek többrétű további előnyei lehetnek.
Érdemes az intézményi résztvevőknek oktatást tartani, megmutatni,
megtanítani nekik, hogyan működik a Wikipédia-Wikimédia, hogyan
ellenőrizzük az adatokat; sok-sok előítélet és félelem van ezzel
kapcsolatban a professzionális körökben, főleg a nemismeret miatt. Ezzel
kapcsolatban a zoom in-zoom out technikát javasolták, azaz adjál egy átfogó
képet a projekt céljairól, működéséről, majd mutasd meg, hogyan működik ez
a gyakorlatban. Általános megjegyzés volt, hogy az ilyen programok a
legjobban új szerkesztők, önkéntesek elérésére, megszólítására. Fontos
előre utánajárni, van-e az intézménynek digitális stratégiája, ha van, mi
van benne. Ezzel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy *nekünk van-e*, mit
akarunk elérni, mit szeretnénk (minden nem lehet) másolni, gyűjteni.
Javaslat szerint olyan intézményekkel vegyél fel kapcsolatot, amely
területeken megfelelő számú önkéntesre számíthatsz. Még Európán belül is
két különböző út figyelhető meg: a szerencsésebb országokban (Egyesült
Királyság, Hollandia, Egyesült Államok stb.) a kezdeményezés mellé áll egy
vagy több nagynevű nemzeti gyűjtemény, ezután lényegesen könnyebb az új
kapcsolatok és együttműködések kiépítése, míg sok országban csak nagyon kis
lépésekkel, a kis pilotprojektekből építkezve lehet egyre több gyűjteményt
bevonni az együttműködésekbe. Jogász segítsége, tanácsai fontosak és
szükségesek is lehetnek az ilyen projektek során. Többször felmerülő
kérdés, hogy minek nekünk egy olyan projekt, amihez hasonló már van, pl. a
Google Art már digitalizálta és elérhetővé tette ezeket? – csakhogy ezek
továbbra is szerzői jogvédelem alatt álló anyagok, amiket nem lehet
felhasználni; a Wikipédia, a Wikimédia Commons pedig szabad CC-licenc alatt
található, így ez egy *plusz* hozzájuk képest!
A szekció másik helyszínén *a Wikipédiáról* és a mögötte álló közösségről,
szervezetekről tartott *Led by Andy Mabbett és John Cummings* egy összefoglaló
előadást<https://docs.google.com/presentation/d/1MAiSbnDiVBlQpC9X_pHdUuT5UMOYFAYeB4Q…>az
intézményi résztvevők számára. Ismertették a Wikipédia szerkesztésének
alapfogalmait, a szerkesztés kezdeti
lépéseit<http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g/A_kezdetek>,
bemutattak néhány Wikipédia-irányelvet, pl. a közösségi
döntéshozatalról<http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Konszenzus>,
ismertették a projektekben elérhető jogosultságokat és azok megszerzésének
módját <http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Requests_for_permissions>.
Bemutattak egy Wikipédia történetét összefoglaló két és fél perces
videót<https://www.youtube.com/watch?v=oVFPW0r4jWk>,
valamint elkezdtek egy másfél
órásat<https://www.youtube.com/watch?v=ZRA1sKIBB_g>(a washingtoni
Wikimániáról, kedvcsinálónak), továbbá két az
internet/Wikipédia és az oktatás kapcsolatával foglalkozó videót.
A szekció harmadik helyszínét arra tartották fenn, ha valaki (akár
intézmény-intézmény, akár wikimédiás-wikimédiás, akár
wikimédiás-intézményi) szeretne beszélgetni egy másik résztvevővel vagy
résztvevőkkel, esetleg egyeztetni, gondolkodni az unkonferencia
programjáról, azoknak erre legyen erre hely és idő.
A délelőtt második szekciója eredetileg szintén három panelből állt volna,
az egyikben a Wikimédia Commonst mutatták volna be az intézményi résztvevők
számára, illetve hozzá kapcsolódóan lehetett volna beszélgetni, kérdéseket
feltenni, a másikban a korábban már bemutatott Wikidata hátteréről és
részleteiről, működéséről lett volna egy bemutató, illetve beszélgetés, de
ezek a programok elmaradtak, mert a legnagyobb érdeklődés a harmadik témára
mutatkozott, amire végül így a nagyelőadóban került sor. Ennek címe *„Striking
the balance?”*, ami azt hiszem, Kiegyenlíteni a számlát? jelentéssel bír,
és négy panelbeszélgetője volt, Georgia Angelaki (a görög National
Documentation Centertől), Mike Peel (a Wikimedia UK-tól), Joris Pekel (az
Open Knowledge Foundationtől) és Nick Poole (a Collections Trusttól). A
beszélgetést egy érdekes, de nagyon gyors bevezető prezentáció nyitotta
kézzel rajzolt jópofa ábrákkal és olyan kérdésekkel, mint hogy hogyan lehet
összeegyeztetni a gyűjtemény szabad elérhetőségére vonatkozó erkölcsi
parancsot a bevétel előállítására vonatkozó kereskedelmi kényszerrel. A
beszélgetés során lejegyzeteltem néhány gondolatot. A közreműködő intézmény
költséget takaríthat meg, hiszen a közösséggel külső (ingyenes) munkaerőhöz
jut. A felkerült képek linkelnek az intézmény weboldalára, a kategóriában
össze van gyűjtve, hogy ezek a képek (vagy más művek) találhatóak meg
élőben az adott gyűjteményben. A nagyobb eléréssel a gyűjtemény ismertsége,
látogatottsága növelhető. Hosszútávon fontos szempont lehet, hogy az állami
és kereskedelmi cégeknél is jellemző, hogy előbb-utóbb elfogy a pénz a
oldal üzemeltetésére, vagy más (akár technikai) okból megszűnik a tartalom
szolgáltatása, és ezzel ismét elérhetetlen lesz a tartalom, de ha szabad a
tartalom, szabadon terjeszthető, akkor többszörözve elérhető marad a
világhálón, biztosítva az adatok fennmaradását. Nyelvi szempontból
kiemelték, hogy még a legnagyobb intézmények is legfeljebb 5 nyelvre
fordítják le a tartalmaik leírását, tudnak metaadatot szolgáltatni, addig a
Wikimédia-projektekhez hasonló soknyelvű vállalkozások ennek sokszorosát
tudják biztosítani. Érdemes összegyűjteni, mi az az érték, amit az online
közösség, a publikum képes adni a gyűjtemény szabad eléréséért cserébe (pl.
a Wikimédia-közösség esetében metaadatok bővítése, fordítása,
kategorizálás, Wikipédia-cikkekben megjelenés stb.) A civil szektorban
ismert adománygyűjtéstől félnek az intézmények, sokan koldulásnak tekintik,
pedig igen eredményes lehet: az emberek szeretik azt támogatni, amit jó
dolognak tartanak; ennek gyakorlatának és technikájának átadásával a civil
szektor segítheti az intézményi felet (ez egyrészt bőven ellensúlyozhatja a
vélt vagy valós kiesett bevételeket, másrészt a sajtója inkább pozitív, és
még a gyűjtemény ismertségét is növeli közben). Érdemes feltenni a kérdést,
hogy az elmúlt évtized tapasztalatai alapján mik voltak a költségek és mik
az előnyök az ilyen jellegű együttműködésekből az intézmények számára, így
könnyebb érvelni a tartalom szabaddá tétele mellett; emellett az ilyen
programok PR-ja sokat tud segíteni az intézménynek. A fizikairól digitális
szolgáltatásra (is) váltással nagyobb közönséget, nagyobb hatást is lehet
elérni. Fontosak a sikertörténetek, mert ezekkel könnyebb eredményt elérni
a következő egyeztetéseken, plusz lelkesítőleg hat mind a közösség, mind az
intézmény tagjai számára, segít az együttműködésben.
*Délutáni előadások*
A délutáni első előadások közül a térképes szekcióra ültem be. Az első
előadást *Kimberley Kowal*, a *British Library* vezető kurátora tartotta a
könyvtár *georeferencer projektjéről <http://www.bl.uk/maps/index.html>*.
Elmondta, hogy a könyvtárnak 42 millió régi térképe van, és gondolkodtak
rajta, mit tudnának velük csinálni azon túl, hogy tárolják őket. Ezért
amellett, hogy digitalizálják és online elérhetővé teszik őket (most éppen
30 ezernél tartanak), létrehoztak egy projektet, ahol bárki kiválaszthat
egy térképet, és néhány illesztőpont megadásával tájékozhatja azt. Az így
tájékozott térképeket ezután külön rétegekként hozzá lehet adni valamelyik
térképszolgáltatáshoz (akár térképi, akár ortofotós megjelenítéssel), így
időben is tanulmányozható a környék fejlődése. A szerkesztésre eddig három
kampányt szerveztek, 2012 februárjában 6 nap alatt 90 résztvevővel 724
térképet tájékoztak, majd 2012 novemberében és 2013 januárjában ismét. Az
önkéntes közreműködőkkel kapcsolatban rendszeresen statisztikákat,
méréseket, listákat
<http://www.bl.uk/maps/georeferencingdata.html>készítenek. Az oldalhoz
kiegészítő szolgáltatások is kapcsolhatók, a
térképek feliratozhatóak. A szolgáltatást kiegészítik olyan adatokkal,
amiket az Europeanától vesznek át. A tájékozott gyűjteményt már át is vette
a hasonló célokkal létrejött (és számos más gyűjtemény anyagait is gyűjtő
és szolgáltató) oldmapsonline.org <http://www.oldmapsonline.org/> oldal,
ahol egyébként a georeferencer <http://www.georeferencer.org/> nevű eszköz
segítségével szintén bárki tájékozhat régi térképeket. Izgalmas, szép téma
(főleg, ha rendelkezésre állnak a régi térképek nagyfelbontású digitális
példányai). A szekció második
előadását<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:GLAM-WIKI_Wikimaps.pdf>
(ugyanez máshol <http://www.slideshare.net/susannaanas/glam-wiki-wikimaps>)
*Susanna Ånäs* tartotta a finn társszervezettől a *Wikimedia
Historical Maps<https://fi.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Wikiprojekti_Historialliset_kartat/…>
* projektről. A projekt, és a Maarten Dammers által kezdeményezett új
Wikimaps <http://commons.wikimedia.org/wiki/User:Multichill/Wikimaps>Wikimédia-projekt
azon alapul, hogy a Wikimédia Commons már most is
tartalmaz régi térképeket, és számos gyűjtemény felajánlotta a történelmi
térképállományát (amiket hamarosan a GLAMWikiTools-szal fel is lehet
tölteni; becslések szerint jelenleg nagyjából 2 millió szabadon elérhető
térkép van, amikből kb. 150 ezer már digitalizált és szabadon letölthető),
de ezután a térképek nagy részét nem fogják a projektek használni (néhány
bekerül egy-egy Wikipédia-cikkbe, de többségük csak várni fog a szervereken
a hasznosításra). Ezeket a térképeket viszont szépen lehetne használni a
különböző célú projektek együttes használatával, komplex szolgáltatás
kialakításával. Az elképzelt
folyamatábra<https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cc/Wikimaps_luonnos.jpeg>szerint
a GLAM-gyűjtemények biztosítják a térképi anyagot, a Wikimédia
Commons tárolja és szolgáltatja, a Wikimaps megjeleníti, tájékozza (az
OpenStreetMapet használva alaptérképnek); ezek, és más leíróadatok mehetnek
a Wikidatába, az így tájékozott és annotált térképek és térképi adatok
pedig a Wikipédiába. Ezeket az adatokat és többletinformációkkal ellátott
állományokat ezután exportot követően az eredeti GLAM-intézmények vagy más
partnerek is felhasználhatnák, szolgáltatást építhetnének rá. Az elképzelt
nagyszerű ötlet jelenleg megvalósításra és megvalósítókra vár… A térképes
szekció harmadik előadását *Barbara Fischer*, a német társszervezet
alkalmazottja tartotta egy érdekes kezdeményezésről, ami *Német Régészeti
Intézet és a WM-DE* között jött létre annak érdekében, hogy a régészeti
adatokat, adatbázisokat valamilyen jól áttekinthető formában lehessen
követni egy térképen (azaz térben) és időben. Ezeket az interaktív
térképeket ezután akár a Wikipédia, akár más, külső projekt (köztük
természetesen a régészeti intézet) is használhatná. A teszt kedvéért
létrehozott
oldal <https://toolserver.org/%7Ejkroll/limes/web/test.html#> a Római
Birodalom limeseinek változását mutatta be (de nekem most nem akarnak
megjelenni rajta a régészeti adatok). Választható a kívánt alaptérkép és
fent található az időskála, aminél tetszőleges időpontot magunk is
kiválaszthatunk, vagy lejátszóként használva végignézhetjük, hogyan
változott az állapot az évek (évszázadok) során. A térképi adatokra
kattintva a megfelelő Wikipédia-cikkhez is el lehet jutni. Lásd még a
GLAM-hírlevél ezzel kapcsolatos
bejegyzését<https://outreach.wikimedia.org/wiki/GLAM/Newsletter/March_2013/Contents/Ger…>
.
A szekció másik előadása *szerzői jogi kérdésekről és a licencekről*,
illetve ennél sokkal
többről<http://commons.wikimedia.org/wiki/File:GLAMwiki_licenses.pdf>szólt,
elsősorban az intézményi résztvevők számára. Az előadást
(sorrendben) három holland előadó, *Joris Pekel, Sandra Fauconnier és
Sebastiaan ter Burg* tartotta. Az első előadó azt ismertette, hogy mit
tekintünk szabad tartalomnak, ez miért fontos és kinek miért jó; a második
előadó példákat sorolt fel azzal kapcsolatban, hogy milyen projektek
valósultak meg az ilyen tartalmak segítségével; a harmadik előadó pedig
ismertette a szabad tartalmak publikálására használatos licenceket, saját
példáján bemutatva, hogyan és miért jutott el az évek során a CC BY-NC-ND
licencektől előbb a CC BY-SA, majd a CC-BY (később talán a CC0) licencig,
miért nem praktikus a GFDL offline felhasználásra, mi ezen licencek
leglényegesebb tulajdonsága, melyikből melyikbe van átlépésre lehetőség
stb. A téma iránt érdeklődőknek ajánlom a fóliákat.
A szekció harmadik előadását Maarten Brinkerink tartotta a tartalmak
felszabadítása hatásának egy lehetséges mérési módszeréről. Az állami
szervezetek közül egyre többen teszik közzé adataik, tartalmaik egy részét
szabad licenc alatt (de legalább szabadon elérhető formában), még az
Európai Bizottság is foglalkozik ezzel a Digital
Agenda<http://ec.europa.eu/digital-agenda/digital-agenda-europe>című
stratégiai útmutatójában; ennek hatásával, annak mérésével azonban
eddig kevesen foglalkoztak. A közelmúltban az Open Cultura
Data<http://www.opencultuurdata.nl/>segítségével 35 adatbázis
(összesen sok százezer adattal) vált elérhetővé
szabad licenc alatt Hollandiában. A publikálás óta eltelt idő alatt az
adatok egy részét már hasznosították, felhasználták mások, és szerették
volna tudni, hogy a közzététel milyen hatásokat váltott ki, így kidolgoztak
ennek mérésére egy módszert. Az előadás erről a módszerről és a mérés
eredményeiről szólt.
A konferencia utolsó szekciójában *Andrew Gray és Sarah
Stierch*(mindkettőjüknek a második szereplése volt már) tartott egy
lendületes
előadást <http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Finding_the_community.pdf>az
intézményi résztvevőknek (elsősorban) az önkéntes, és ezen belül is
főként az online *közösségekről*, az ezeket alkotó egyénekről, hogy hol és
milyen formában lehet őket elérni, megtalálni, milyen kommunikációs
csatornák vannak. Az előadás érdekessége számomra a közösség
csoportosítása, rendszerezése, valamint az egyes GLAM-es
esettanulmányok<https://outreach.wikimedia.org/wiki/GLAM/Case_studies>(érdemes
a linkeken végigmenni az előadáson belül, az előadás is így épült
fel) voltak. A szekció másik paneljében már korábban bemutatott *GLAM-Wiki
Europeana Toolsetet* lehetett élőben kipróbálni, szintén elsősorban az
intézményi résztvevőkre koncentrálva. A résztvevőktől kérték, hogy hozzák
magukkal a gyűjteményük néhány rekordját egy megfelelő
xml<https://uk.wikimedia.org/wiki/GLAM-WIKI_2013/Europeana>formájában
egy-egy laptoppal együtt, így a helyszínen mindenki
kipróbálhatta, milyen egyszerű az új eszközzel a Wikimédia Commonsba
történő (akár tömeges) feltöltés (a művelet feltétele, hogy a médiafájlok
már amúgy is elérhetőek legyenek a weben a Wikimédia Commons által
elfogadott valamilyen formátumban). A harmadik panelben a *Wikimédia UK
közgyűlése <https://uk.wikimedia.org/wiki/EGM_2013>* zajlott, ahova
előzőleg meghívtak minden érdeklődő résztvevőt, hozzátéve, hogy aki a
közgyűlés kezdetéig belép a chapterbe, az egyből szavazhat is :)
A konferenciát követően hihetetlen szerencsével sikerült éppen akkorra
időzíteni a közös kép készítését, amikor 15 percig éppen nem esett az eső
és még a nap is sütött. Tíz perccel később már újra szakadt az eső, és
másnapig abba sem hagyta (így legalább hiteles volt az egész estés
városnézés, ahol az esernyő ellenére bőrig átázott az elvileg vízálló
télikabátom is; a többség nem véletlenül a kocsmában sörözést választotta).
<http://internal.wikimedia.hu/w/images/thumb/c/c1/GLAM-WIKI_2013_attendees.j…>
*Unkonferencia*
A konferenciát követő napra
unkonferenciát<https://uk.wikimedia.org/wiki/GLAM-WIKI_2013/Hackathon>szerveztek,
ahol részben kiscsoportos keretek között ingyenes oktatásokat
tartottak a Wikipédia és a Wikimédia Commons szerkesztéséről, működéséről
(főként a konferencia intézményi résztvevőinek, de a konferenciától
függetlenül, külön is lehetett jelentkezni rá), másrészt a fejlesztők
gyűltek össze a különböző segédeszközök programozására, illetve az ezekkel
kapcsolatos kérdések megbeszélésére.
<http://3.bp.blogspot.com/-qPHQ1rwII-4/UaIf64Cw0pI/AAAAAAAAAEw/ZrB8RmQzomM/s…>
A
British Library udvarának bejárata – zárva; egyből látszik, miért jó, ha a
gyűjtemények elérhetőek az interneten is: nem fogadja zárt kapu a
látogatókat még szombat reggel sem
<http://1.bp.blogspot.com/-IIBPVscz5_Y/UaIf9bu3xAI/AAAAAAAAAE4/mvNYsKQEeVs/s…>
A
British Library udvarának szobra; a programok mértani pontossággal követték
egymást
<http://3.bp.blogspot.com/-RtEE9s-LcMQ/UaIf9JkjouI/AAAAAAAAAE8/77FGdT6SPtU/s…>
A
British Library udvara; balra a könyvtár-, jobbra a konferenciaépület
<http://1.bp.blogspot.com/-NFH_G0QNEsU/UaIf_-Q1myI/AAAAAAAAAFI/ydW9UH9D0gw/s…>
Reggeli
gyülekező, kávé- és teaszünet; háttérben a tavaly győztes
WLM<https://commons.wikimedia.org/wiki/Wiki_Loves_Monuments_2012_winners>
-képek
<http://1.bp.blogspot.com/-Arb5pl4rmMw/UaIgC5OZFUI/AAAAAAAAAFQ/AdyRBRq748s/s…>
A
nagy előadóterem
<http://1.bp.blogspot.com/-VUjKl4HOCis/UaIgDc_dIpI/AAAAAAAAAFU/Xwa1EfbyVps/s…>
Az
egyik kisebb terem
<http://2.bp.blogspot.com/-7XHU3IIFv8g/UaIgIiTKsZI/AAAAAAAAAFo/v3pYVdpVXdk/s…>
A
másik kisebb terem
<http://2.bp.blogspot.com/-Tu6cE_YGQ5s/UaIgEkajbQI/AAAAAAAAAFg/3SHtYVEsXCY/s…>
A
harmadik kisebb terem
<http://1.bp.blogspot.com/-qlECsQ0sZ2I/UaIgJusu9AI/AAAAAAAAAFw/GAYNQEZHeHM/s…>
A
második nap megnyitója John Byrne-nel; végül jól sikerült a konferencia
<http://2.bp.blogspot.com/-c576dIiFl-o/UaIgK4NDKcI/AAAAAAAAAF4/e2Mx7p23vsc/s…>
A
második nap megnyitója Mike Peellel, a Wikimedia UK titkárával
<http://4.bp.blogspot.com/-s0I5cf-gEKY/UaIgM8GPz9I/AAAAAAAAAGA/OjdzFMuam24/s…>
A
Striking the balance? című panelbeszélgetés során folyamatosan készültek
ilyen kézzel rajzolt ábrák
<http://feeds.feedburner.com/~ff/huwikipedia?a=FYQqpTVxJ3U:BHjEQkqfUdA:4cEx4…>
<http://feeds.feedburner.com/~ff/huwikipedia?a=FYQqpTVxJ3U:BHjEQkqfUdA:-BTjW…>
<http://feeds.feedburner.com/~ff/huwikipedia?a=FYQqpTVxJ3U:BHjEQkqfUdA:qj6ID…>
You are subscribed to email updates from Magyar Wikipédia
Magazin<http://huwiki.blogspot.com/>
To stop receiving these emails, you may unsubscribe
now<http://feedburner.google.com/fb/a/mailunsubscribe?k=o8J4Lbhw1Yns66g-A6GiKMH…>
. Email delivery powered by Google Google Inc., 20 West Kinzie, Chicago IL
USA 60610
Elkészítettem a beszámoló publikus változatát és közzétettem a blogon, hogy
nyilvánosan is elérhetőek legyenek az információk:
http://huwiki.blogspot.co.at/2013/05/glamwiki-konferencia.html
(A közzétételt visszadátumoztam május elejére, hogy a KSH-s verseny legyen
a blog főhelyén továbbra is.)
Samat
2013/5/21 Samat <samat78(a)gmail.com>
> Nekem megtiszteltetés, hogy van olyan, aki rajtam kívül végigolvasta :)
> Jelentkezzetek, ha nektek is sikerült! ;)
> (Csinálok belőle hétvégén egy nagyjából megegyező blogbejegyzést, hogy
> nyilvánosan és magyarul is elérhető információk legyenek arról, mi az a
> GLAM.)
>
> Sok munka főleg azért van benne, mert nem csak azokról a programokról
> számoltam be, amiken részt vettem, hanem a vele párhuzamosakról is, amihez
> ha volt, előbb megnéztem a videókat, végignéztem és kijegyzeteltem a
> prezentációkat, utánaolvastam a neten a fellelhető információkat, ezeket
> pedig (ha már én utánajártam), mind linkeltem. Ez valóban nem elvárás, de
> egyszer akartam ilyet is :)
>
> S.
Sziasztok!
Nagy dolgok vannak ám :) Sikerült megvalósítani azt a mindössze néhány
sablonból álló sabloncsaládot, amellyel *az összes nemzet minden
csapatsportágban való minden válogatottjának (női és korosztályos is)
nemzeti válogatottas zászlóikonja* megjeleníthető a cikkekben, ezáltal
rengeteg korábbi zászlósablont törölni lehet az eszköztárból.
A hivatkozási cserék után már lezúztunk mintegy 250 jégkorongsablont és 100
strandlabdarúgó-sablont, most pedig több mint 1000(!) labdarúgósablon
kiváltása van folyamatban.
A fejlemények itt vannak a sportműhelyben:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia-vita:Sportm%C5%B1hely#Csapatspo…
A javaslat járt a kocsmafalon is közben (különösebb érdeklődés nélkül), de
mint a szakasz elején lévő másvita sablonból linkelve is látszik, a
megbeszélés alapjai mintegy 3 évvel ezelőtt kezdődtek Burumbátor vitalapján
[?]
Joey
Akiket érdekelnek a MediaWiki változásai, annak hasznos lehet ez a rövid
hírlevél. (És ha valaki lefordítja, akkor magyarul is elérhető lehet...)
Üdv,
Bence
---------- Forwarded message ----------
From: Guillaume Paumier <gpaumier(a)wikimedia.org>
Date: Mon, May 20, 2013 at 9:36 PM
Subject: [Translators-l] Please help translate and distribute: New tech
newsletter (2013, week 21)
To: Wikimedia translators <translators-l(a)lists.wikimedia.org>, Coordination
of technology deployments across languages/projects <
wikitech-ambassadors(a)lists.wikimedia.org>
Greetings,
The first edition of the Tech News newsletter was just published:
https://meta.wikimedia.org/wiki/Tech/News/2013/21
The Tech News weekly summaries help you monitor recent and upcoming
software changes likely to impact you and your fellow Wikimedians.
Please consider translating this page into your language(s), and
advertising it to your fellow editorson your wiki.
We've made great efforts to keep the text short and simple to keep it
understandable for non-native speakers and easier to translate.
If you aren't already, consider subscribing to get the next edition
directly on your talk page:
https://meta.wikimedia.org/wiki/Global_message_delivery/Targets/Tech_ambass…
This is the first edition of a newsletter that we'll try to send on a
weekly basis. This is an ambitious goal, so please consider
contributing, even if it's just to add a link to a new feature or
recently-fixed bug: https://meta.wikimedia.org/wiki/Tech/News
Since it's the first edition, things are not perfect and there's lot
of room for improvement. Your feedback is greatly appreciated.
Please help us make this better and more useful to you. You can
comment here or on the talk page:
https://meta.wikimedia.org/wiki/Talk:Tech/News
Thanks!
--
Guillaume Paumier
Technical Communications Manager — Wikimedia Foundation
https://donate.wikimedia.org
_______________________________________________
Translators-l mailing list
Translators-l(a)lists.wikimedia.org
https://lists.wikimedia.org/mailman/listinfo/translators-l
---------- Forwarded message ----------
From: Brandon Harris <bharris(a)wikimedia.org>
Date: Wed, May 15, 2013 at 10:47 PM
Subject: [Wikimedia-l] Announcing the Flow Portal(s)
To: Wikimedia Mailing List <wikimedia-l(a)lists.wikimedia.org>, Wikimedia
developers <wikitech-l(a)lists.wikimedia.org>
Hello!
As many of you know, the Wikimedia Foundation is now actively
engaged in designing a next-generation discussion and workflow system
called Flow, initially slated to replace user talk pages. Flow is an
ambitious project (on par with the VisualEditor) and will touch nearly
every aspect of the Wikimedia experience.
We need ''your'' help and input. We have started a portal for
information and discussion.
You can find it on the English Wikipedia here:
http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Flow
And on MediaWiki here: http://www.mediawiki.org/wiki/Flow_Portal
(We'll be creating one on meta as well).
At the Flow portal, you can read about what we're doing and why, as
well as play around with an interactive prototype.
We're desperately interested in your feedback and thoughts. There
are things that we know, and things that we know that we don't know. But
there are also things that we *don't* know that we don't know. And we want
to reduce that lack of knowledge.
We will also be conducting additional office hours for a variety of
timezones - as many as we need to - and will also be open to having
conversations via Google hangouts and/or Skype as need be. I am always
around on irc (freenode, username "jorm") and am willing to answer any
questions you may have.
-b.
---
Brandon Harris, Senior Designer, Wikimedia Foundation
Support Free Knowledge: http://wikimediafoundation.org/wiki/Donate
_______________________________________________
Wikimedia-l mailing list
Wikimedia-l(a)lists.wikimedia.org
Unsubscribe: https://lists.wikimedia.org/mailman/listinfo/wikimedia-l
