Az élőbeszédbeli magázódás ugyanolyan közvetlen viszonyt tesz lehetővé, mint a tegeződés, minden lehetséges visszaéléssel egyetemben. Veszekedni, sértegetni, megalázni is kiválóan lehet vele -- semmivel sem kevésbé alkalmas mindezekre, mint a tegeződés. A magázás élőszóban semmilyen távolságot nem teremt, ugyanúgy, ahogy a tegezés sem. Az egyetlen különbség, hogy a tegezés bizonyos esetekben egyszerűen nem alkalmazható, de ez nem feltétlen függ össze a két ember viszonyával, csak egy egyszeri megállapodástól függ. A tegezés és a magázás tehát szerintem lényegében felcserélhető, az önözés viszont érdekes módon más tészta: az óhatatlanul létrehoz egyfajta távolságot. -- A legtermészetesebb megoldás egyébként manapság már szerintem az, hogy magázódunk, de a másik keresztnevét használjuk az "ön" vagy "maga" szó helyett -- ez szerintem nagyon jó kompromisszum: teljesen személyes, ugyanakkkor mentes minden személyeskedéstől vagy hivataloskodástól.
Interneten viszont másként veheti ki magát: ott a magázás olykor valóban az önözéshez hasonló szerepű. Mivel nem látjuk a partnert, és egyszerre többekhez is szólunk, a tegezés itt jóval indokoltabb. Talán azért is, mert ez kevesebb tévedést rejt magában (hiszen egy felnőttel elvileg ki lehet alakítani tegező viszonyt, de egy gyerekkel semmiképp sem lehet magázódni).
A professzor figyelmét talán ezekre lehetne felhívni.
Ui.: Kár, hogy nincs ezekhez forrásom: a fentieket érdemes lenne egy cikkben is összegyűjteni. De így sajnos saját kutatásnak minősül. :-(
Ádám
Bennó benno79@freemail.hu 2009.12.20. 00:31:40 +1h-kor írta:
Én nem vagyok híve az általános nagy tegeződésnek, a főnöki tegeződés meg nagyon hamar át tud alakulni rosszízű csendőrpertuvá, csak még álcázva is van. Formailag tegeződés, valójában meg szervilis viszony. Akkor már tisztább a magázódás. Nem vagyunk haverok, de nem is kell úgy tenni. A magázódás nem csak elhatárol, de véd is.
B.
Nem tudod publikálni valahol? Tényleg érdekes lenne a Domonkosi-cikk mellett mást is nyújtani neki.
Cass
2009/12/20 Ádám adam.78@uze.net
Az élőbeszédbeli magázódás ugyanolyan közvetlen viszonyt tesz lehetővé, mint a tegeződés, minden lehetséges visszaéléssel egyetemben. Veszekedni, sértegetni, megalázni is kiválóan lehet vele -- semmivel sem kevésbé alkalmas mindezekre, mint a tegeződés. A magázás élőszóban semmilyen távolságot nem teremt, ugyanúgy, ahogy a tegezés sem. Az egyetlen különbség, hogy a tegezés bizonyos esetekben egyszerűen nem alkalmazható, de ez nem feltétlen függ össze a két ember viszonyával, csak egy egyszeri megállapodástól függ. A tegezés és a magázás tehát szerintem lényegében felcserélhető, az önözés viszont érdekes módon más tészta: az óhatatlanul létrehoz egyfajta távolságot. -- A legtermészetesebb megoldás egyébként manapság már szerintem az, hogy magázódunk, de a másik keresztnevét használjuk az "ön" vagy "maga" szó helyett -- ez szerintem nagyon jó kompromisszum: teljesen személyes, ugyanakkkor mentes minden személyeskedéstől vagy hivataloskodástól.
Interneten viszont másként veheti ki magát: ott a magázás olykor valóban az önözéshez hasonló szerepű. Mivel nem látjuk a partnert, és egyszerre többekhez is szólunk, a tegezés itt jóval indokoltabb. Talán azért is, mert ez kevesebb tévedést rejt magában (hiszen egy felnőttel elvileg ki lehet alakítani tegező viszonyt, de egy gyerekkel semmiképp sem lehet magázódni).
A professzor figyelmét talán ezekre lehetne felhívni.
Ui.: Kár, hogy nincs ezekhez forrásom: a fentieket érdemes lenne egy cikkben is összegyűjteni. De így sajnos saját kutatásnak minősül. :-(
Ádám
2009/12/19 cerasus concivis@gmail.com
Hát, szerintem kicsit esetlen lenne a kuncsorgást átírni önözőre, ha egyébként a huwiki egész felülete tegez.
Most megnéztem a perzsában, de ott elég elegánsan megoldották ezt a problémát, és a tarhálószöveget angolul hagyták, meg sok minden mást is. Viszont az üdvsablonban magáznak, شما van mindenütt. (Mondta tanárom is, hogy elég udvariaskodó nép.)
2009/12/20 Ádám adam.78@uze.net
Az internet világában még egy korábbi miniszterelnökünk is indokoltnak tartotta a tegeződést:
Hát, nem is baj, a hangosan skandált "Gyurcsány, takarodjon!"-nak tényleg nem lenne olyan dallama...
A.
Persze hogy lehetővé tesz közvetlen viszonyt, na de abban már nem értek egyet, hogy ne volna különbség. Különbség többek között éppen attól van, hogy megkülönböztetjük a két formát. ;)
Az sem vitás, hogy a tegeződés közvetlenebb viszonyt feltételez a magázódáshoz képest, hiszen az utóbbira semmilyen viszonyban sem kell "engedélyt kérni", magától értetődően használható, az előbbi viszont sokféle formációban egyáltalán nem magától értetődő, ugyanakkor nagyon közeli viszonyok esetében a magázódás az, ami nem használható, kivéve azokat a ritka családokat, ahol a nagyszülőket például még mindig magázzák.
Természetesen szó sincs róla, hogy ne lehetne magázódva verbális abúzust elkövetni, sőt. De a viszonyok formális kódolásában nagyon is van szerepe a megszólításnak, a megszólítás mellőzésének, a tetu viszonynak és a magázódásnak is.
B.
-----Eredeti üzenet----- Feladó: wikihu-l-bounces@lists.wikimedia.org [mailto:wikihu-l- bounces@lists.wikimedia.org] Meghatalmazó Ádám Küldve: Sunday, December 20, 2009 1:02 AM Címzett: A magyar Wikipédia levelezőlistája Tárgy: Re: [Wikihu-l] Tegeződés/magázódás
Az élőbeszédbeli magázódás ugyanolyan közvetlen viszonyt tesz lehetővé, mint a tegeződés, minden lehetséges visszaéléssel egyetemben. Veszekedni, sértegetni, megalázni is kiválóan lehet vele -- semmivel sem kevésbé alkalmas mindezekre, mint a tegeződés. A magázás élőszóban semmilyen távolságot nem teremt, ugyanúgy, ahogy a tegezés sem. Az egyetlen különbség, hogy a tegezés bizonyos esetekben egyszerűen nem alkalmazható, de ez nem feltétlen függ össze a két ember viszonyával, csak egy egyszeri megállapodástól függ. A tegezés és a magázás tehát szerintem lényegében felcserélhető, az önözés viszont érdekes módon más tészta: az óhatatlanul létrehoz egyfajta távolságot. -- A legtermészetesebb megoldás egyébként manapság már szerintem az, hogy magázódunk, de a másik keresztnevét használjuk az "ön" vagy "maga" szó helyett -- ez szerintem nagyon jó kompromisszum: teljesen személyes, ugyanakkkor mentes minden személyeskedéstől vagy hivataloskodástól.
Interneten viszont másként veheti ki magát: ott a magázás olykor valóban az önözéshez hasonló szerepű. Mivel nem látjuk a partnert, és egyszerre többekhez is szólunk, a tegezés itt jóval indokoltabb. Talán azért is, mert ez kevesebb tévedést rejt magában (hiszen egy felnőttel elvileg ki lehet alakítani tegező viszonyt, de egy gyerekkel semmiképp sem lehet magázódni).
A professzor figyelmét talán ezekre lehetne felhívni.
Ui.: Kár, hogy nincs ezekhez forrásom: a fentieket érdemes lenne egy cikkben is összegyűjteni. De így sajnos saját kutatásnak minősül. :-(
Ádám
Bennó benno79@freemail.hu 2009.12.20. 00:31:40 +1h-kor írta:
Én nem vagyok híve az általános nagy tegeződésnek, a főnöki tegeződés meg nagyon hamar át tud alakulni rosszízű csendőrpertuvá, csak még álcázva is van. Formailag tegeződés, valójában meg szervilis viszony. Akkor már tisztább a magázódás. Nem vagyunk haverok, de nem is kell úgy tenni. A magázódás nem csak elhatárol, de véd is.
B.
Wikihu-l mailing list Wikihu-l@lists.wikimedia.org https://lists.wikimedia.org/mailman/listinfo/wikihu-l