Az egyik egy szociológiai konferenciáról, a másik egy egyetemi
konferenciához az egyetem hivatalos portálján fűzött kommentárból.
Újabb példák arra, hogy a felsőoktatásban és szakmai körökben egyre
komolyabban veszik a Wikipédiát.
"Kósa Éva arra is kitért, hogy a tinédzserek egyre több időt töltenek
a képernyők előtt, és mára a televíziónézést e tekintetben jócskán
megelőzi a netezés. (Az utóbbi duplája az előbbinek.) Persze, a
képernyők előtti időtartamot egyre nehezebb megítélni, mert sokszor
párhuzamos tevékenységet végeznek a diákok: miközben neteznek, zenét
hallgatnak, esetleg tévét néznek, és, mondjuk, a vacsorát is ekkor
fogyasztják el. A tinik kedvencei a közösségi és a videomegosztó
oldalak (épp ezeken a legnagyobb a veszély, hogy mondjuk
pornótartalmakra bukkannak), ha pedig információt keresnek, szívesen
használják a Wikipediát. (Háromnegyedük teszi ezt legalább
alkalmanként.) Az internetes lexikont sokszor szokták bírálni
hiteltelenséggel, de - legalábbis az angol nyelvű változata - rácáfolt
erre. László Miklós előadásában elmondta, hogy egy külföldi kutatásban
összehasonlították a Britannica Encyclopediával, és nem maradt alul a
Wikipedia e tekintetben."
http://www.fn.hu/belfold/20100922/veszelyes_gyerekre_facebook/
"Fontos helyet foglal el a tudásmegosztásban a Wikipédia, mint egy
mindenki által használt, de senki által nem hivatkozott enciklopédia.
Mindenki használja, mert rengeteg információ van rajta, de egy kicsit
félnek tőle az emberek, mert ezek az információk nem igazán
ellenőrzöttek. Nem beszélt róla az előadó, pedig nagy lehetősége lenne
a Wikipédia fejlesztésének, ha az oktatók egy-egy ,,szócikket",
egy-egy témát úgy dolgoztatnának fel a hallgatókkal, hogy az a tanár
ellenőrző és értékelő munkája után felkerülne a Wikipédiára. Az ilyen
ellenőrzött anyagok akár az egyetem logóját is viselhetnék.
Presztízskérdés is lehetne, hogy mely egyetemek járnak élen a
Wikipédia fejlesztésében.
Fontos megjegyzése volt a szerzőnek, hogy a digitális nemzedék tagjai
egyszerre több csatornára is figyelni tudnak. Számítógépükön egyszerre
olvasnak, csetelnek, zenét hallgatnak. Az már más kérdés, és erről
Ollé János nem tett említést, hogy ez a megosztott figyelem vajon
alkalmas-e arra, hogy a hallgatók tartós, mélyreható ismereteket
szerezzenek az egyetemi tananyagokból.
Amerikában több egyetemen gyakorlat már, hogy videót készítenek az
egyetemi előadásokról, és felteszik a netre. Felvetődik a kérdés, ha
az előadás otthonról is elérhető, akkor ki fog bejárni az egyetemre?
Ollé János úgy fogalmazott: aki szorgalmas, az eljön az előadásra, és
otthon is megnézi azt, hiszen meg kell tanulnia. Aki lusta, és nem jön
be az egyetemre, az feltehetően otthon sem nézi meg az előadást."
http://portal.zmne.hu/portal/page?_pageid=34,152040&_dad=portal&_sc…