Az egyik egy szociológiai konferenciáról, a másik egy egyetemi konferenciához az egyetem hivatalos portálján fűzött kommentárból. Újabb példák arra, hogy a felsőoktatásban és szakmai körökben egyre komolyabban veszik a Wikipédiát.

"Kósa Éva arra is kitért, hogy a tinédzserek egyre több időt töltenek a képernyők előtt, és mára a televíziónézést e tekintetben jócskán megelőzi a netezés. (Az utóbbi duplája az előbbinek.) Persze, a képernyők előtti időtartamot egyre nehezebb megítélni, mert sokszor párhuzamos tevékenységet végeznek a diákok: miközben neteznek, zenét hallgatnak, esetleg tévét néznek, és, mondjuk, a vacsorát is ekkor fogyasztják el. A tinik kedvencei a közösségi és a videomegosztó oldalak (épp ezeken a legnagyobb a veszély, hogy mondjuk pornótartalmakra bukkannak), ha pedig információt keresnek, szívesen használják a Wikipediát. (Háromnegyedük teszi ezt legalább alkalmanként.) Az internetes lexikont sokszor szokták bírálni hiteltelenséggel, de - legalábbis az angol nyelvű változata - rácáfolt erre. László Miklós előadásában elmondta, hogy egy külföldi kutatásban összehasonlították a Britannica Encyclopediával, és nem maradt alul a Wikipedia e tekintetben." http://www.fn.hu/belfold/20100922/veszelyes_gyerekre_facebook/

"Fontos helyet foglal el a tudásmegosztásban a Wikipédia, mint egy mindenki által használt, de senki által nem hivatkozott enciklopédia. Mindenki használja, mert rengeteg információ van rajta, de egy kicsit félnek tőle az emberek, mert ezek az információk nem igazán ellenőrzöttek. Nem beszélt róla az előadó, pedig nagy lehetősége lenne a Wikipédia fejlesztésének, ha az oktatók egy-egy ,,szócikket", egy-egy témát úgy dolgoztatnának fel a hallgatókkal, hogy az a tanár ellenőrző és értékelő munkája után felkerülne a Wikipédiára. Az ilyen ellenőrzött anyagok akár az egyetem logóját is viselhetnék. Presztízskérdés is lehetne, hogy mely egyetemek járnak élen a Wikipédia fejlesztésében. Fontos megjegyzése volt a szerzőnek, hogy a digitális nemzedék tagjai egyszerre több csatornára is figyelni tudnak. Számítógépükön egyszerre olvasnak, csetelnek, zenét hallgatnak. Az már más kérdés, és erről Ollé János nem tett említést, hogy ez a megosztott figyelem vajon alkalmas-e arra, hogy a hallgatók tartós, mélyreható ismereteket szerezzenek az egyetemi tananyagokból. Amerikában több egyetemen gyakorlat már, hogy videót készítenek az egyetemi előadásokról, és felteszik a netre. Felvetődik a kérdés, ha az előadás otthonról is elérhető, akkor ki fog bejárni az egyetemre? Ollé János úgy fogalmazott: aki szorgalmas, az eljön az előadásra, és otthon is megnézi azt, hiszen meg kell tanulnia. Aki lusta, és nem jön be az egyetemre, az feltehetően otthon sem nézi meg az előadást." http://portal.zmne.hu/portal/page?_pageid=34,152040&_dad=portal&_sch...