Az egyik egy szociológiai konferenciáról, a másik egy egyetemi
konferenciához az egyetem hivatalos portálján fűzött kommentárból.
Újabb példák arra, hogy a felsőoktatásban és szakmai körökben egyre
komolyabban veszik a Wikipédiát.
"Kósa Éva arra is kitért, hogy a tinédzserek egyre több időt töltenek
a képernyők előtt, és mára a televíziónézést e tekintetben jócskán
megelőzi a netezés. (Az utóbbi duplája az előbbinek.) Persze, a
képernyők előtti időtartamot egyre nehezebb megítélni, mert sokszor
párhuzamos tevékenységet végeznek a diákok: miközben neteznek, zenét
hallgatnak, esetleg tévét néznek, és, mondjuk, a vacsorát is ekkor
fogyasztják el. A tinik kedvencei a közösségi és a videomegosztó
oldalak (épp ezeken a legnagyobb a veszély, hogy mondjuk
pornótartalmakra bukkannak), ha pedig információt keresnek, szívesen
használják a Wikipediát. (Háromnegyedük teszi ezt legalább
alkalmanként.) Az internetes lexikont sokszor szokták bírálni
hiteltelenséggel, de - legalábbis az angol nyelvű változata - rácáfolt
erre. László Miklós előadásában elmondta, hogy egy külföldi kutatásban
összehasonlították a Britannica Encyclopediával, és nem maradt alul a
Wikipedia e tekintetben."
http://www.fn.hu/belfold/20100922/veszelyes_gyerekre_facebook/
"Fontos helyet foglal el a tudásmegosztásban a Wikipédia, mint egy
mindenki által használt, de senki által nem hivatkozott enciklopédia.
Mindenki használja, mert rengeteg információ van rajta, de egy kicsit
félnek tőle az emberek, mert ezek az információk nem igazán
ellenőrzöttek. Nem beszélt róla az előadó, pedig nagy lehetősége lenne
a Wikipédia fejlesztésének, ha az oktatók egy-egy ,,szócikket",
egy-egy témát úgy dolgoztatnának fel a hallgatókkal, hogy az a tanár
ellenőrző és értékelő munkája után felkerülne a Wikipédiára. Az ilyen
ellenőrzött anyagok akár az egyetem logóját is viselhetnék.
Presztízskérdés is lehetne, hogy mely egyetemek járnak élen a
Wikipédia fejlesztésében.
Fontos megjegyzése volt a szerzőnek, hogy a digitális nemzedék tagjai
egyszerre több csatornára is figyelni tudnak. Számítógépükön egyszerre
olvasnak, csetelnek, zenét hallgatnak. Az már más kérdés, és erről
Ollé János nem tett említést, hogy ez a megosztott figyelem vajon
alkalmas-e arra, hogy a hallgatók tartós, mélyreható ismereteket
szerezzenek az egyetemi tananyagokból.
Amerikában több egyetemen gyakorlat már, hogy videót készítenek az
egyetemi előadásokról, és felteszik a netre. Felvetődik a kérdés, ha
az előadás otthonról is elérhető, akkor ki fog bejárni az egyetemre?
Ollé János úgy fogalmazott: aki szorgalmas, az eljön az előadásra, és
otthon is megnézi azt, hiszen meg kell tanulnia. Aki lusta, és nem jön
be az egyetemre, az feltehetően otthon sem nézi meg az előadást."
http://portal.zmne.hu/portal/page?_pageid=34,152040&_dad=portal&_schema=POR…
Tudja valaki, hogy a "folyékony beszélgetések" (as known as Liquid Threads)
új dizájnja mikorra várható? A tesztelgetési fázisnak lassan a végére érünk,
de amíg ilyen borzadályos a felülete, általános bevezetése erősen
meggondolandó szerintem.
Megkezdtem egy a LiquidThreadsszel foglalkozó lapot, aki ihletve érzi magát,
folytathatná.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Foly%C3%A9kony_besz%C3%A9lget%C3
%A9sek
B.
Sziasztok!
Érdekes kezdeményezés bontakozik ki az outreach wikin az új szerkesztők jobb
megtartásáról, beleértve néhány érdekes statisztikai számítással, amit a
magyar wikire is ki lehetne számolni.
http://outreach.wikimedia.org/wiki/Account_Creation_Improvement_Project
Ha érdekel valakit, akkor esetleg jelentkezzen a magyar wiki nevében.
Üdv,
Bence
On Thursday 23 Sep 2010 13:12:45 Annie wrote:
> ebben megint nem jobb az angol. az egyiptológiai témájú cikkeikből lapáttal
> kell kiszórni a baromságaikat, amiket bele bírnak írni, a legjobb az,
> amikor valamiből ráismerek, hogy ezt melyik regényből (!) vette az illető.
> (hab a tortán, ha be is írja forrásnak...)
>
> mondjuk az egyiptológia annyiban kivételes, hogy kevés az olyan tudomány,
> ahol a tényleg hozzáértők ennyivel kisebbségben lennének azokhoz képest,
> akiknek az agyában keveredik a fáraó átka meg a Däniken-művek meg a
> csillagkapu meg a Mózes-történet meg az Indiana Jones. nem akarok túlozni,
> de ez kb. olyan, mintha a homeopátiások meg a kreacionisták meg a
> sumérmagyarok több ezerszeres többségben lennének az orvosokkal,
> biológusokkal és nyelvészekkel szemben.
Talán megvalósítható technikailag, hogy az egyiptológiai témájú oldalaknál, ha
valaki megnyomja a szerkesztés gombot, jelenjék meg figyelmeztetés, hogy mikre
gondoljanak, mielőtt írnak.
Nem várnék ettől csodát, de egy-két jól eltalált mondat számíthat, és
összességében lehet, hogy megérné meglépni.
-- Gábor
On Thursday 23 Sep 2010 01:37:11 Peter Gervai wrote:
> ...
Kedves Péter!
Privát üzenetedet nem idézem, mert azt hiszem, azt nem szeretnéd. De publikus
módon válaszolok a megfelelő kérdésekre.
Úgy értem, hogy véleményed szerint, aki nem marad meg szerkesztőnek, az jó is,
hogy távozik, mert az a stabil szerkesztőknél kevésbé felkészült, és közösségi
munkára alkalmatlan.
Ebből mintha az is következne, hogy egyáltalán nem is cél az érdeklődő,
szerkesztést megpróbáló embereket rendszeres szerkesztőkként megtartani, vagy
azzá segíteni.
Annyiban osztom a nézetedet, hogy létezhetnek olyan szerkesztők, akik többet
ártanak a wikipedia-nak, mint használnak. És mivel jelenleg is működik egy nem
tudatosan működtetett szelekciós folyamat, én arra helyezném a hangsúlyt, hogy
ezt a folyamatot megismerjük, és úgy módosítsuk, hogy azok maradjanak meg
szerkesztőnek, akik a beilleszkedési idejük és későbbi aktivitásukat egybevéve
összességében építik a wikipedia-t - és akik több nehézséget okoznának, mint
amennyit építenek. Ezt a célkitűzést természetesen pontosabban érdemes
megfogalmazni.
Ha az én feladatom volna csökkenteni az elpártoló "jó szerkesztők" arányát, és
esetleg növelni az elpártoló "bajkeverők, alkalmatlanok" arányát,
szisztematikus megfigyeléshez folyamodnék. Pl. a következő 100 regisztrálót
tájékoztatnám, hogy a wikipedia fejlesztése érdekében később a véleményt
szeretnénk kérni, és ehhez az email címét kérném regisztrációkor. Adott idő,
pl 4 hónap elteltével mindegyikükkel kitöltetnék egy kérdőívet, amiből minél
jobban kiderül, mi határozta meg azt, hogy maradt vagy lemorzsolódott.
Válaszaiktól függetlenül előre meghatározott szempontok szerint értékelnénk a
100 fő munkásságát is, és besorolnánk őket a jó/rossz szerkesztő kategoriába.
Mindkét csoportban értékelném lemorzsolódás/maradás okait, és stratégiát
fogalmaznék meg arra, hogyan lehet azokat megtartani, akiket érdemes. A
stratégia implementálása után megismételném a vizsgálatot, és értékelném, hogy
a stratégia és az implementáció mennyire volt sikeres és hatékony.
Azt hogy a dolgokba beleszóló régieknek egyedi vérmérséklete, véleménye,
stílusa van, azt a jelenlegi szelekció egyik kulcselemének tartom.
Az újoncok közötti "idióták" lehetnek például, akiket nem megtartani
igyekeznék.
Aki annak jeleit is mutatja, hogy alapvetően kártékony szerkesztő válna
belőle, azt nem igyekeznék megóvni az abból fakadó csalódástól, hogy nagy
elismerést vár szerkesztéséért, de nem kap - távozását segítendő. Ám a komoly,
építő munkát végző szerkesztőket megpróbálnám felkészíteni arra, hogy milyen
frusztrációkkal kell majd szembenézniük, hogy nagyobb eséllyel maradjanak.
Nem gondolom, hogy a sértődős emberek ne lehetnének egy közösség hasznára,
legfeljebb nagyobb áron hozzák azt a hasznot, mint egy hasonlóan produktív,
nem sértődős ember.
Ezt magam részéről egy olyan véleménynek tartom, amiről egyáltalán nem vagyok
meggyőződve, de a kérdőívbe és a szerkesztők értékelésébe belevennék pár olyan
kérdést, amiből ez egyértelművé válik.
Tapasztalataim szerint aki sértődős, az külső elismerést vár. És elsősorban
azok szeretnek szerintem közösségért dolgozni, akiket a külső elismerés
motivál. Tehát, lehet, hogy megéri az ügyes szerkesztők öntudatát olcsó, szép
szavakkal tervszerűen legyezgetni, mert cserébe komoly munkát hajlandók
végezni.
Hát, ha ismert dolog is, hogy a kezdőkkel a jelenleginél óvatosabban kellene
bánni, akkor felmérés nélkül is érdemes volna ezen célkitűzés irányában
stratégiát megfogalmazni.
> Meg azzal is, hogy az emberek imádnak általánosítani. Ha valaki
> belerúg, akkor onnantól kezdve visszhangozni fogja, hogy itt mindenki
> kőbunkó. Ismert jelenség.
Amennyiben ez egy ismert és általános jelenség, hogy a wikipedia berkeiben ért
sérelmeket a kezdő szerkesztők általánosítják a régebbi szerkesztők
közösségére, akkor én nem azt a következtetést vonnám le belőle, hogy nincs
mit tenni, az emberek ilyenek. Hanem feltenném a kérdést, hogy ez mikor
hasznos és mikor nem; hogyan lehet a hasznos hatást erősíteni, a káros hatást
fékezni.
A személyesen nekem szóló részre nem válaszolok a listán.
Üdv
Gábor
*Hasznosításra**....*
A jótékony alma
>
> Egyedül az alma az a fajta gyümölcs, amit más ételekkel is együtt
> ehetünk, anélkül, hogy erjedés lépne fel. Ezt már az ókorban is
> tudták róla, ezért is nevezték a gyümölcsök királynőjének.
>
> Nagyon könnyen tudjuk tárolni, ha csak kicsit is odafigyelünk rá,
> akkor eláll addig amíg, a tavaszi friss gyümölcsök megjelennek a
> piacon. Nagyon jól tárolható, szállítható.
>
> Ha hiszed, ha nem, akár kizárólag almán is meg lehetne élni, szinte
> korlátlan ideig.
>
> Több, mint 1000 fajta alma található a világon. Mindegyikben
> megtalálható a fehérje, rostanyag, keményítő, sók, almasav, cukor,
> csersav. Magas a foszfor, a vas, és a nátriumtartalma.
>
> Az almát nagyon rövid idő alatt megemészti a gyomrunk, és szinte
> azonnal energiát nyerhetünk belőle. Magas foszfor tartalmának
> köszönhetően sokat segíthet főleg azoknak, akik szellemi munkát
> végeznek, vagy gyenge az idegzetük.
>
> Ha régen nem ettél almát, vagyis talán kicsit elszoktál tőle, vagy
> nem a legjobban működik a gyomrod, esetleg az egészséges ételeket
> nehezebben emészted, akkor fokozatosan kezd el az almaevést, először
> csak egy-két falatot egyél belőle, de azt nagyon rágd meg, egy
> harapás almát legalább ötvenszer, mert így keveredik a legalaposabban
> össze a nyáladdal, és ez a legfontosabb. Utána fokozatosan emeld az
> adagot, de mindig ügyelj arra, hogy az alma pépként kerüljön a
> gyomrodba.
>
> Gyümölcsöt csak magában egyél. Ha mást is kívánsz fogyasztani, akkor
> almát ebéd előtt, vagy vacsora előtt legalább egy órával fogyassz.
>
> Bármilyen gyümölcsöt fogyaszthatsz főétkezéskén is. Ha úgy érzed,
> hogy az alma nem csillapítja az éhségedet, akkor ez annak a jele,
> hogy valami baj van a gyomroddal vagy az emésztőrendszereddel.
> Próbáld meg ezt tudatosan és módszeresen helyreállítani.
>
> Természetesen, ha már más ételekkel jóllaktál, akkor ne
> erőltesd rá a gyümölcsöt, mert ez nem lesz előnyös sem az egészséged,
> sem az emésztésed számára.
>
> Jó ha tudod, soha sem a gyümölcs okozza a hasmenésedet, lázadat, vagy
> más kellemetlenséget, hanem az, amit a gyümölcs előtt ettél.
>
> A gyümölcsök nagy része gyógyító hatású, megszabadítja szervezetünket
> az eddig okozott károktól, mérgektől.
>
> Többek között az alma nagyon jó tisztító és gyógyító hatással van az
> alábbi betegségekre:
>
> Ételmérgezés, bélhurut, vérhas, koli baktérium okozta bélfertőzés, és
> akár hiszed akár nem még akkor is segíteni tud, ha veseköved van.
>
> Székrekedés nélkül képes gyógyítani a hasmenést, szabályozza a
> bélműködésedet, tisztítja a húgyutakat, és a tüdőket.
>
> Gyógyítja a reumát, a köszvényt, mivel sói oldják a húgyköveket.
>
> Az alma, mint gyümölcs, savas ugyan, de mégis a szervezetet
> lúgosítja, hiszen organikus sói semlegesítik a fehérje
> bomlástermékeiből származó savakat. Kiválóan gyógyítja a hörghurutot,
> és a felső légúti betegségeket.
>
> Jó ha tudod azt, is, hogy másként hat az édes, és másként a savanyú
> alma.
>
> Édes almát fogyasszanak mindazok, akik székrekedésben szenvednek,
> vagy vérszegények, és inkább savanykásabbat mindazok, akik esetleg
> túltápláltak, vagy reumás fájdalmakkal küzdenek.
>
> Mindkét fajtájú alma hatásos vértisztító, nagyon hasznos mindazoknak
> akik érelmeszesedésben szenvednek, vagy gyenge a szívműködésük,
> esetleg aranyerük van, vagy a hölgyeknél jól használható a
> menstruációs zavarok megszüntetésére.
>
> Minden embernek, de főleg azoknak, akik rendszeresen ülő munkát
> végeznek, legalább minden második hónapban kellene almakúrát tartani.
> Ez azt jelenti, hogy legalább egy napig csak almát ehet.
>
> Az almát lehetőleg mindig teljes egészében fogyasszuk el. Ne dobjuk
> el az alma csutkáját sem, hiszen igen értékes jódot tartalmaz. Az
> alma fogyasztásával még az áldott állapot alatti hányingert is le
> lehet küzdeni.
>
> Csak egészséges, nedvdús, érett almákat szabad fogyasztani!
> Törekedjünk az azonos fajtákra, mert mindegyiknek más-más a savassági
> foka, nem keverhetők egymással. Almakúrát egész évben lehet a
> szervezet regenerálása érdekében végezni 4-5 héten keresztül, melyből
> egy hét legyen a bevezetés. Az almát mindig teljes egészében kell
> fogyasztani, héjával magházával, magjával együtt. Így teljes értékű
> táplálék.
>
> Jó étvágyat!!!!
Sziasztok!
http://www.kum.hu/kum/hu/bal/Aktualis/Szovivoi_nyilatkozatok/20100914_meghi…
A hétvégén nyílt nap lesz a külügy állítólag világörökségi státuszú
épületében az Európai Kulturális Örökség napja alkalmából. Érdemes lehet
elmenni fényképezni párat, és utánanézni, hogy még merre máshol lesznek
nyílt napok mostanában.
Üdv,
Bence
Sziasztok!
Nálam még működik a Wikipédia, de ha véletlenül elkezdene meghalni, az az
alábbiak miatt lehet.
Üdv és reméljük a legjobbakat,
Bence
---------- Forwarded message ----------
From: Moka Pantages
Date: Wed, Sep 15, 2010 at 7:50 PM
Subject: [Wmfcc-l] Wikipedia Down in Europe: Staff working on the Issue
To: Communications Committee <wmfcc-l(a)lists.wikimedia.org>
Hi, all.
Just heard from the tech team here that Wikipedia is currently down in
Europe. It's a DNS issue (
http://en.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System) but that's all I know
now. I should have more info soon.
--
Cheers,
Moka
Moka Pantages
415.839.6885 x 635
@moka
____
Úgy tűnik, a HotCat megokosodott, tud egyszerre több hivatkozást
szerkeszteni, szülőkategóriát és alkatokat megjeleníteni, intelligensen
módosítani (például besorolási kulcsot hozzáadni).
B.