apogr wrote: Everyone has such "privilege", as it's a wiki. Please talk to him yourself.

Timwi wrote: It is correct what you say.

There was no mention of abuse of sysop privileges. Any user *can* blank and suppress others' work (which may well be crap, junk, pseudoscience, biased tripe, etc). Without specific information, there's nothing to be done or said.

It starts with an ad hominem attack ("censoring").

Hi Brion, of course, all you say is kind of true, and I understand you found the initial message a little vague. But at the same time, I must frankly say that I find your handling of this case rather cold and inconsiderate. You dismiss it as "not a problem" simply because there is not enough information *to you* to conclude that there is a problem.

>szótár (dictionary) >Egy nyelv szavainak rendszerint ábécébe rendezett jegyzéke fõleg könyv alakban. Az elsõ szótárak eredetileg "nehéz" szavak gyûjteményei voltak, illetve eredetileg nem ábécé rendben szerepeltek bennük a szavak. Ezek a szótárak tömeges, közcélra készültek, ma is nagy példányszámban nyomtatják ki õket. >Szótárat szûkebb, saját használatra is készítenek az emberek pl. egy idegennyelvû szöveg tanulásakor. Ezek a szavak szövegbeli elõfordulás szerint szoktak összegyûlni, a nevük szószedet (glossary). Ugyanezek kinyomtatott könyvek végén index néven szerepelnek és már rendszerint ábécébe vannak rendezve. >A szavak úgy kerülnek a szótárakba, hogy megfosztjuk õket környezetüktõl (pl. ragok, végzõdések és más szavak) (lemmatisation és decontextualisation). A közvetlen környezet természetesen fõleg szavakat jelent az indo-europai nyelvekben, amelyek mint tudjuk, kifejezéseket, mondatokat, bekezdéseket, stb. alkotnak. Mindezek nyelvi, nyelvtani tulajdonságait a nyelvtan és a leíró nyelvészet fogalmai adják megy, melyek közül egyre nagyobb számú elem, egyre több információ kezd bekerülni a szótárban szereplõ szavak (szócikkek) (headwords, entries) mellé, közelébe. Van olyan (angol) szótár is, amely azt is feltünteti, hogy az adott szó használati gyakoriság szempontjából "mennyire fontos" az adott nyelvben, pl. mert benne van a leggyakrabban használt elsõ ezerben. >A magyar nyelv esetében azonban még elõzõleg a szavakat szótári alakra is kell hozni, vagyis alaposan meg kell fosztanunk szinte minden nyelvi-nyelvtani kontextusbéli információjától. >A szavak nem nyelvi, hanem logikai, ismeretelméleti vagy egyéb kognitív relációs ismérvei is fontos ismérvek lehetnek, ezért ezek jelölése, megadása is ma már igény a szótárak készítésénél, különösen, ha azok elektronikus formában (pl. online elérhetõséggel) készülnek. A szavak ilyen összefüggései szerint már nem ábécében csoportosított gyûjteményeket vagy szótárakat tezaurusznak (thesaurus) nevezzük. >Az eddig készült szótárak, akár ábécében, akár tezauruszként azonban sajna, statikus szemléletûek. (Egyébként a kontextus, ha nincs explicit módon jelölve a szótárban, az aktuális olvasó fejében kell, hogy meglegyen - ebbõl következik, hogy minden rögzített ismeret csak egyik fele a valóságnak, a másik fele az értelmezõnél kell, hogy rendelkezésre álljon.) Ebbõl látszik, hogy a statikus szemléletû szótárkészítés nem számol a szótár használók különbözõ igényeivel. >Egy viszonylag friss példa egy statikus szemléletû egynyelvû elektronikus szótárra megtalálható a következõ címen: http://www.visualthesaurus.com/index.jsp >tralla-la, és így mehetne tovább, ha tetszik. >bögöly >Szótár (folyt.) (Szótárazás) >Olyan nyelveknél, amelyeknek nem fonetikus a helyesírása, a leggyakrabban a szótárak a helyesírás mellett a kiejtést adják meg nemzetközi fonetikai jelekkel. Nem úgy persze ma, az online szótárak korában, ahol másra is lehetõség van. Ha valaki éppen az eredeti az angol kiejtést akarja gyakorolni – de nemcsak, hanem britt, amerikai, kanadai, ausztrál vagy éppen skót változatban, ugorjon el a http://www.fonetiks.org/ címre. >A leggyakoribb probléma, ami miatt az embeek a szótárakhoz nyúlnak, az az, hogy megakadnak egy szöveg olvasása/írása közben egy szónál. Attól függõen, hogy ez az anyanyelvükön vagy a tanult nyelven fordul elõ, több lehetõségünk is van. Vagy egy egynyelvû (angol) értelmezõ szótárban nézzük meg, ahol minden bizonnyal ott lesz a szó jelentésének meghatározása, vagy egy olyan szótárban, amelyikben a rokon jelentésû szavak hierarchikus rendben történõ csoportosításával a szó jelentésének másfajta megközelítésével találkozhatunk. Az elõbbi szótárat http://dictionary.reference.com/ ajánljuk a keresendõ fõnevek esetében, míg a másodikat http://thesaurus.reference.com/ inkább igék keresésében fogjuk hasznosnak találni. >Ha sem egyik, sem másik megoldás nem volt elég az adott szó jelentésének tisztázásához, akkor nézzünk meg egy kétnyelvû, angol-magyar szótárt, pl. a http://dict.sztaki.hu/english-hungarian -t. Azért ajánlottuk ezt, mert ez egyben magyar-angol szótár is, ha a megfelelõ beállítást elvégeztük, de ne nagyon bízzunk benne. Ha itt sem járunk eredménnyel, keressünk tovább a még mindig ingyenes, hasonló kétnyelvû szótárak között. Ilyen a http://www.cab.u-szeged.hu/cgi-bin/szotar, vagy a http://dictionaries.travlang.com/EnglishHungarian/ , illetve annak magyar angol párja a http://dictionaries.travlang.com/HungarianEnglish/. >Most már ismerve a szó jelentését, elmehetünk egy még gazdagabb ismeretforráshoz, ami már nem is szótár, hanem enciklopédia: olyan ismerettárház, ahol a keresett szót szövegkörnyezetben találjuk meg még akkor is, ha maga a szó a címszavak között nem szerepel http://www.encyclopedia.com/ vagy maga a wikipedia, amelyben vagyunk. >Persze egy idõ után már nem egy szótárban keres az ember, hanem széles fronton, széles sávon támad, egyszerre, egy lépéssel több szótárban is utána nézünk egy-egy szó jelentésének. Erre való a http://www.onelook.com/ weboldal, ahol tucatnyi szótárból keresi elõ böngészõ programunk a lehetséges jelentésváltozatokat. Ne legyünk restek, nézzük õket végig egyenként, mert köztük mindjárt ott lesz egy olyan is, http://encarta.msn.com/encnet/features/Dictionary/DictionaryHome.aspx amely hajlandó számunkra az adott szó kiejtését is megszólaltatni. Vigyázat, mert ha nem vagyunk elég óvatosak, akkor abba se akarja hagyni az adott szó ismétlését… (Mindenesetre állítsuk le a Real Player-t hátha az segít.) >Nem sorolom fel, hogy a „onelook” segítségével hány szótárt lehet felütni. Ezért mielõtt nagyon belemelegednénk a keresésbe és a gyûjtögetésbe, máris kiderült, hogy alkalmas, rendszerezõ eszközre is szükségünk van, amit jobb híján szótárfüzetnek vagy glosszáriumnak nevezünk, van aki szakmai szerénységgel adatbázisnak. Az egyik ilyen weboldal vagy cím http://glossword.info/dev/glossword1/en/doc/23.xhtml. ahonnan letöltéssel beszrezhetõ egy ilyen eszköz, a másik eszköznek ez a http://www.vocatude.com/ lelõhelye. A harmadik még ennél is igényes feladatokra alkalmas, de már nem ingyenes, csak egy kipróbálási idõre, itt található: http://www.wordfisher.com/wf4.htm. >Annak, akinek a fenti választék sem lenne elég, ajánljuk, hogy nézzen körül ezen a helyen is http://www.freelang.net/, mert itt további szótárakról találhat információkat. >A szótár elvileg arra is szolgál, hogy helyet kapjanak benne egy-egy nyelv fontos szavai, szókincse, mintegy megtestesítsék a nyelvtudást. Vajon hány szót tudunk, ha jól ismerünk egy nyelvet, és mit tudunk, amikor egyetlen szót ismerünk? >Kezdjük a végével. Arra vagyunk képesek, hogy elsõ hallásra megjegyezzük, utána felidézzük, helyesen leírjuk, helyesen kiejtsük, megfelelõ helyzetben, nyelvtani szabályok szerinti jól használjuk, egy másik hasonló értelmû szóval helyettesítsük, ragozzuk, vagy más végzõdésekkel, toldalékokkal abból más jelentésû, szófajú, stb. szavakat képezzünk, ismerjük rövidített, és más változatú alakjait, milyen szavakkal jár együtt, mi a szófaja, meghatározása, jelentése, milyen szavak állnak alatta és felette a szavakkal jelzett dolgok hierachiájában, stb. Ennek megfelelõen a szótárak is tartalmazzák együtt, vagy külön a szavak fenti ismérveit. A szókincs bõvítését kívánatos dolgonak tartjuk, szegénységét elítéljük. Van, aki a szótárakat tanulási céllal forgatja, nem csak probléma megoldáshoz. >Akit nem a speciális szakszókincs érdekel, hanem valami „nagyon mindennapi”, az látogasson el a: http://a4esl.org/a/v.html címre, ahol sok szókincsre vonakozó feladatot talál, nehézségi fok szerint csoportosítva. És ha megtetszik neki a hely, akkor menjen el az elejére http://a4esl.org/ címre, ahol még több, más jellegû nyelvi feladat vár rá. >Visszatérve a szótanulás különbözõ aspektusaira, nagyon jónak fogják találni a http://www.vocabulary.com/ címet. Még ennél is komfortosabb egy igazi cyber nyelvlaboratórium a http://www.esl-lab.com/ illetve a http://www.esl-lab.com/index.htm címen, amelynek fõleg a nem kezdõ angolosok örülhetnek. Az amerikai nyelvhasználat szerelmesei a http://www.ohiou.edu/esl/english/vocabulary.html helyet fogják értékelni, míg az egyszerre több nyelvet tanulók a http://www.vokabel.com/ címen kereskedjenek. >Aki a különlegeset szereti, és idiomákat akar megérteni, megtanulni, az menjen el a http://www.eslcafe.com/idioms/ címre, aki játszani és rejtvényt fejteni az ide: http://www.manythings.org/ . A mindent egy helyen keresõnek a legjobban http://www.better-english.com/vocabulary.htm címen található anyag fog tetszeni, amivel nem is fog végezni a hónap végéig. A szótanulásban „gyorstalpaló” megoldásra vágyóknak a http://vocabulary.englishclub.com/ címet ajánlom, míg a feleletválasztos, képpel segített szótanulást kedvelõknek a http://iteslj.org/v/ei/ címet. Csak türelmesen várják meg, míg a kép is elõkerül, úgy kell a feladatokat megcsinálni. >Jöhet még? >Bögöly >Tovább pergettem a szálat - várom a véleményt a tartalomról. bögöly >Kedves Bögöly, >Ha itt helyben lõsz le érte sem tudom, hogy mit csinálsz, miért írod azt a userlapodra, amit. Egyrészt nem tudom, miért írsz oda cikket, amikor ott inkább magadról szokás írni; másrész nem tudom, miért vagy kinek érdekes a cikk, vagy hogy jön ide (hiszen a Wikipédia lexikon, és nem szótár); harmadrészt azt sem néztem, hogy te írtad, vagy valaki más - remélem, az elõbbi, mert különben lehet utánad törölgetni. Szóval... szerintem, ha jól esik, vagy valami titkos céllal teszed, folytasd csak, senki nem fog megakadályozni, de én legalábbis nem értem, hogy mire jó az, amit teszel. --grin ? 2004 május 7, 15:56 (CEST) >--- Kedves Grin! Ez egy szócikk próbálkozás, azt olvastam, hogy ide vagy a homokozóba írhatok kezdeményt. Nem tudom, hogyan lesz-e, lesz-e belõle szócikk. Miért titkos cél, ha valaki ír valamit a wikipédiába? Tudom, hogy mi a különbség az enciklopédia és a vikipédia között - az angol wikipédiában van dictionary szócikk - miért ne lehetne itt is? bögöly --- > > >------------------------------------------------------------------------ > >_______________________________________________ >Wikipedia-l mailing list >Wikipedia-l(a)Wikimedia.org >http://mail.wikipedia.org/mailman/listinfo/wikipedia-l

Thank you! Being blocked from making modest experimental contibutions is not a big issue after all.But if it may happen to other people in the Huwiki as well, you will not have the discussions going on any term, a proposition that can be easily asserted by looking at the number of contributors for each item/term. And in that case the number of potential wikipedians will not grow in HUW, and neither will the number of entries properly produced. On the other hand, if HUWP is a one man show only, it must be no fun for any other volunteers either. apogr

P.S. Paranoia means misunderstanding: para - “at or to one side of, beside, side by side” (parabola; paragraph; parallel; paralysis), “beyond, past, by” (paradox; paragogue);. noia combining form from Greek, where it meant “thought”:

Brion Vibber wrote: Hi Brion, of course, all you say is kind of true, and I understand you found the initial message a little vague. But at the same time, I must frankly say that I find your handling of this case rather cold and inconsiderate. You dismiss it as "not a problem" simply because there is not enough information *to you* to conclude that there is a problem. You don't seem to have any idea what it is like to be completely at the mercy of someone who is in a position of greater power, who abuses that power and is unwillig to grant it to others, who is extremely difficult to convince of anything other than what is already their opinion, etc. It feels like an insurmountable wall, and every time you slightly kick it, a brick hits you on the head. I have been to several volunteer projects across the Internet where a situation similar to this was at work, and it's extremely disappointing and frustrating when there are higher-ups who just don't care, much less act. Timwi _______________________________________________ Wikipedia-l mailing list Wikipedia-l(a)Wikimedia.org http://mail.wikipedia.org/mailman/listinfo/wikipedia-l